A bejrúti járat

1975. szeptember harmincadikán, Budapesttől 2000 kilométer távolságra következett be a magyar polgári légiközlekedés egyik legnagyobb katasztrófája. írásunk a tragédia hátterével és lehetséges magyarázataival foglalkozik.

Szép hazánk nem csak termálví­zben, ví­zilabda-aranyakban és horganyzott drótkerí­tésben állja az erős nemzetközi verseny kihí­vásait, hanem összeesküvés-elméletekben is. A sors úgy hozta, hogy repülés-konteók tekintetében sem kell szégyenkeznünk, bár szí­vesen eltekintettünk volna tőle: kereken 40 éve csak találgatni tudjuk, mi is történt valójában a Malév 240-es bejrúti járatával.
A repülős sztorik általában azzal kezdődnek, hogy a pilóta megigazí­tja nyakkendőjét, odakacsint a felettébb csinos utaskí­sérőnek (akivel egy szállodában együtt töltötték az éjszakát, de a filmben ennek csak később lesz jelentősége), majd a gép felszáll. Mi azonban most menjünk szembe a fősodorral, s ne elégedjünk meg azzal, hogy magát a történetet elmeséljük. Egy négy évtizedes időutazással tekintsünk inkább egy kicsit körül a nagyvilágban, és pár mondattal illusztráljuk azt, amit Virág elvtárs annak idején olyan szépen megfogalmazott: a nemzetközi helyzet bizony tényleg fokozódott.