Az előző rész itt olvasható. A spanyolnátha óta nem néztünk szembe olyan, fertőző betegség okozta kihívással, mint a koronavírus. A mostani írás tárgya a stratégia: annak felmérése, hogy a járvány mekkora …
Az emberiség az 1918/19-es spanyolnátha óta nem nézett szembe olyan, fertőző betegség okozta kihívással, mint a koronavírus-járvány. Az orvosok, nővérek, kutatók mellett a járvány elleni harc frontvonalába kerültek az epidemiológusok, …
Az előző részekben alaposan körbejártuk a véletlen ingadozás problémáját. Láttuk, hogy ez minden empirikus orvosi kutatás elkerülhetetlen velejárója, ami miatt soha nem tudunk biztosat mondani. De másrészről azt is láttuk, …
Az előző részben megismertük a minden orvosi kutatás eredményét befolyásoló véletlen ingadozás kezelésére szolgáló legfontosabb módszer alapjait. Láttuk, hogy egyfajta fordított logikát alkalmaz: nem arra ad választ, hogy a kutatási …
Az előző részekben lényegében teljesen végigvettük az orvosi megismerés módszereit. Láttuk, hogy ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy tényező bír-e valamilyen egészségügyi hatással, akkor végezhetünk kísérletet és megfigyelést, és alaposan …
Vajon hogyan használhatók a különböző mutatók arra, hogy jobban megértsük, mi a helyes döntés egy beteg ellátása során? A statisztika természetesen nem tudja átvenni az orvosi döntéshozatal szerepét, de hatalmas …
Legutóbb azzal fejeztük be, hogy az általános bevezetés végére értünk, rátérhetünk az orvosi kutatások menetének konkrét kérdéseire. Az első konkrétum, amellyel meg kell ismerkednünk, a végpont lemérése. Megbeszéltük, hogy a …
Az előző részben láttuk, hogy milyen veszélyeket rejthet magában, ha nem empirikusan, azaz tapasztalati úton vizsgálunk egy orvosi kérdést. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben egyre jobban előtérbe kerültek a …
Az előző részt egy kérdéssel, pontosabban szólva egy függőben hagyott kijelentéssel fejeztük be: ha megfigyeléses adatokból kell következtetnünk okozati viszonyokra, akkor óvatosnak kell lennünk, mert csak azokat a zavaró tényezőket …
Az előző részekben láttuk, hogy miért jó ötlet szisztematikus empirikus módszerekkel megvizsgálni például azt, hogy a légszennyezettség okoz-e mentális betegségeket: begyűjtünk tényadatokat a légszennyezettségről és a mentális megbetegedésekről, mégpedig szisztematikusan, …
