Eljutottunk az 1989 óta elkövetett legnagyobb pénzügyi csalásokat áttekintő sorozatunk befejező részéhez, amelyben már kizárólag a mai értéken 100 milliárd forint feletti ügyek szerepelnek. Továbbra is bemutatjuk, hogy az elkövetési összeg mekkora volt a maga idejében, de az azóta kimutatott hivatalos inflációs adatok segítségével mindezt jelenlegi értékre is átszámítjuk, hogy a különböző esetek összehasonlíthatók legyenek.
7. helyezett
A letelepedési kötvények
Eredeti kárérték: 90 milliárd forint – mai értéken 150 milliárd forint
A magyarországi letelepedési államkötvények értékesítésével kapcsolatban még az is vitatható, hogy korrupciónak számít-e, hiszen a kormánypárt ezt nem így látja, és soha senkit nem vontak semmilyen eljárás alá. A programban minden állami szabályok és hirdetmények mellett, vagyis legálisan zajlott. Ám, aki beleásta magát az ügybe, és rájött, hogy az állam helyett milyen hatalmas mértékben gazdagodtak a kiválasztott ügynökök, az aligha gondolhatja, hogy etikai mércével mérve rendben volt ez a program.
Letelepedési Magyar Államkötvényt az Európai Unión kívüli magánbefektetők vásárolhattak a magyar kormány által kijelölt közvetítőkön keresztül, amiért cserébe helyi letelepedési engedélyhez jutottak. Ez nagyon sok kínai, orosz, ukrán, iráni, indiai vagy arab üzletembernek jelentett segítséget abban, hogy ők és családtagjaik szabadon utazhassanak, üzleteljenek, tanulhassanak az Európai Unióban.
A 2013 és 2017 között lebonyolított program mindvégig erősen kötődött Rogán Antal fideszes politikushoz, aki egy időben a parlament Gazdasági Bizottságát vezette. A programban kötelezően közreműködő és ebből rengeteg pénzt kereső jogászok, illetve egyes ügynökök között is felbukkantak Rogán Antal vagy Habony Árpád ismerősei. Végül 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek 1 milliárd 293 millió euró összesített névértékben, de a családtagokkal együtt ez valamivel több letelepedési engedélyt jelentett. A legtöbb vásárló kínai volt.
Efféle programok sokfelé vannak a világban, több állam is „áruba bocsátja” a letelepedés jogát, esetleg az állampolgárságot a külföldi gazdagok számára. Önmagában az sem kiugró, hogy erre – ahogyan a magyar programban – 250–300 ezer eurót kell költenie a kötvényt vásárlónak. Az igazi csavar azonban az, hogy bár az állam megkövetelte a külföldiektől, hogy magyar államkötvényt vegyenek, ők mégsem az államadósság menedzseléséért felelős szervvel, vagyis az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) léphettek kapcsolatba, hanem mindenféle, sokszor offshore hátterű magánközvetítővel. Az állam tehát kölcsönt kapott, amire kamatot törlesztett, de a külföldi magánszemélyek valójában ennél többet, sőt kifejezetten sokat fizettek azért, hogy részt vehessenek a programban, azonban nem az államnak, hanem zavaros közvetítő cégeknek. Az ÁKK a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva – de vélhetően a rengeteg leleplező újságcikk és a nagyon negatív visszhang miatt is – 2017. március 31-én beszüntette a kötvényértékesítést. A kötvényprogram az állam számára veszteséget termelt, vagy legalábbis nem járt eredménnyel, miközben mindvégig adott „valamit” – a tartózkodási engedélyt –, amitől ez vonzó lett a külföldiek számára, a haszon azonban az adminisztrációt lebonyolító cégeknél csapódott le. Természetesen olyan kritikák is érkeztek, hogy ha a kormány nyíltan migrációellenes, miért ad sok „gazdag migránsnak” letelepedési engedélyt, illetve kétségbe vonták a kérelmezők megfelelő szűrését, egy felülvizsgálatot követően pedig vissza is vontak néhány engedélyt.
A Transparency International Magyarország számításai szerint a kötvényprogram által okozott közvetlen állami kár 30 milliárd forintra becsülhető, de mivel a Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forint haszonra tettek szert, legalább 60 milliárd forint lehet az a veszteség, ami az állam elmaradt haszna volt ebben az ügyben. A magyar állam és a közvetítő cégek természetesen minden vádat és kritikát visszautasítottak, a letelepedési kötvény mégis a legtitokzatosabb, legsötétebb állami mutyi szinonimája maradt.
A cikk folytatásából megtudhatják:
- Melyik volt hazánk legnagyobb elkövetési értékű brókerbotránya?
- Kiket ért utol az igazságszolgáltatás és kik úszták meg az ügyeket?
- Melyik ügy a hazai pénzügyi visszaélések koronázatlan királya?
Brückner Gergely ranglistáját keressék az IPM áprilisi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
(Borítókép: Shutterstock)
