Folytatjuk az utóbbi 37 évben bekövetkezett legnagyobb pénzügyi botrányok, korrupciós ügyek bemutatását. Sorozatunk második részében már eljutunk a mai értéken 100 milliárd forint feletti léptékű ügyekig. Módszerünk továbbra is a következő: az összehasonlításhoz jelenlegi elkövetési értéket számolunk és növekvő sorrendben ismertetjük az eseteket.
14. helyezett
Számlagyárak
Eredeti kárérték: 17 milliárd forint – mai értéken 23 milliárd forint
A fiktív számlák gyártása, vagyis a számlagyár hatalmas üzlet – lehet belőle forgalmi vagy társasági adót csökkenteni, az így felszabadított „fekete pénzek” pedig alkalmasak a dolgozók adómentes juttatásaira, a tulajdonos adómentes jövedelmére, rosszabb esetben korrupcióra, vagyis mindenféle bűncselekményre.
Miről szól ez a nagy méretű pénzügyi visszaélés, hivatalos elnevezéssel költségvetési csalás? Ha egy legális cégnek nyeresége van, azt le kell adóznia. Minél több a nyereség, annál több adót kell fizetnie. Ha azonban valahogy csökkenthető a nyereség, mondjuk úgy, hogy valaki kiállít egy kamuszolgáltatás után egy számlát, akkor máris kevesebb az adó (a társasági és a forgalmi is). Az ilyen kamuszámlákat adó cégeket nevezzük számlagyárnak. Ők megkapják a számla ellenértékét, levesznek belőle valamennyit készpénzben, majd digitális nyom nélkül visszaadják a maradékot az utalónak.
Amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelenti, hogy újabb számlagyárat buktatott le, általában az elkövetési módszer, a felderítés, a rajtaütés és a következmények is nagyon hasonlóak, de sajnos mégis félévente-évente bejelenthető az újabb eset. A bűnözők ugyanis abban bíznak, hogy csak a kisebb halak viszik el a balhét, és amúgy is ez egy viszonylag egyszerű módja a gyors gazdagodásnak. Ráadásul nem kell senkit kirabolni, csak papírokat kitöltögetni, amivel az államot húzzák le. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy nem rabolnak ki senkit, de mindenkit megkárosítanak.
A hierarchikusan szervezett bandák akár évekig működhetnek, és ezalatt összesen több milliárd forintnyi áfa befizetését „felejtik el”. A kamuszámlát adó fiktív cégek tulajdonosai általában nehéz sorsú, nem ritkán hajléktalan emberek, akik nem tudják felmérni, hogy mihez adják a nevüket, amikor pár 10 ezer forintért vagy egy kanna borért vállalják, hogy cégtulajdonosok lesznek és akár papírokat is aláírogatnak. Aztán a valódi munkát nem végző, de utólag nehezen ellenőrizhető tanácsadó, informatikai vagy éppen takarítócégek sorban kiállítják a számlákat, de a „vevői kör”, vagyis a számlák befogadói mégis kisebb nyereséget mutatnak ki. A struktúrában mindig vannak „bukó cégek”, amelyek tönkremennek, így már nem lehet behajtani rajtuk az adótartozást, de akadnak „köztes cégek” is. Ez azért zavaros, mert teljesen ártatlan vállalatok is belekeveredhetnek mindenféle láncolatokba. Aztán a NAV-osok fejlett technológiákkal elkezdik szűrni a struktúrákat.
Mik a gyanús jelek? Ha a cégnek milliárdos az árbevétele, de csak jelképes nyeresége van. Ha nulla, legfeljebb egy alkalmazott dolgozik a társaságnál. Ha a valódi üzleti életben teljesen ismeretlen, olykor külföldi cégtulajdonos áll a háttérben. Vagy amikor bár a profil informatikai és a forgalom hatalmas, ám még honlapja sincs a cégnek, és a világhálón sem találhatók cikkek, szakmai találatok róla, hivatalos e-mail-címek helyett pedig gmailes vagy freemailes elérhetőségek találhatók a cégregiszterben.
Ha már összeállt a kép a nem ritkán lehallgatásokat is végző, banki adatokat bekérő nyomozóknál, egy adott ponton jön az úgynevezett MERKUR bevetési egység, vagyis a razzia, amikor akár több tucat helyszínen egyszerre megjelennek a nyomozók (ha kell, a kommandósok), és a házkutatások során megpróbálnak értékeket, iratokat lefoglalni. Végül jó esetben a megfelelő személyek, rosszabb esetben csak a végeken dolgozó „katonák” ellen elindul a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó eljárás bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. Nagyon súlyos, akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető tevékenységről van szó. Érdekes, hogy a fedősztori gyakran autóversenyzés (raliautók reklámfeliratai) vagy informatika, de a legutóbb feltárt nagy ügyben valódi gépjármű-kereskedők a fő tevékenységük mellett folytak bele a jövedelmezőbb számlagyári tevékenységbe.
A cikk folytatásából megtudhatják:
- Hogyan építette fel a piramisjátékát Bróker Marcsi?
- Milyen következményekkel járt a gázmaffia ügyének kibukása?
- Hogyan hatott a hazai brókerszakmára a 2015-ös Quaestor-ügy?
Brückner Gergely cikkét keressék az IPM márciusi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
