A mesterséges intelligencia, vagyis az MI (angolosan AI) ma már annyira jelen van a mindennapjainkban, hogy ki sem tudunk térni előle. Nehezen találnánk olyan embert, aki még nem hallott róla. Ez napjaink varázsszava, amelyet mindenre ráhúznak, ha kell, ha nem. Persze idővel majd helyükre kerülnek a dolgok ezzel kapcsolatban is.
Az IPM 2024. áprilisi számában írtam arról (Megmondja a tutit egy festmény eredetiségéről a mesterséges intelligencia?), hogy a mesterséges intelligenciát miként alkalmazzák festmények azonosítására és az eredetiség megállapítására. Ezeket a modelleket kimondottan erre a célra és szigorúan saját használatra fejlesztik a vizsgálatra szakosodott cégek, mivel nem kevés pénzért elemeznek műveket. Mit tehetünk, ha nem akarjuk költségekbe verni magunkat, viszont szeretnénk némi információt a nagypapitól örökölt vagy a régiségpiacon vásárolt festményről? Mennyire alkalmasak erre az interneten ingyenesen elérhető, általános használatra szánt mesterségesintelligencia-programok? Mit mond az MI, és mit mond a szakember?
A ChatGPT kiállítási tablója
Valamikor a távoli múltban kimásoltam egy rajzot az egyik aukciós katalógusból, mert tetszett a kompozíció. A szöveges rész viszont lemaradt, de azért nagyjából emlékeztem az alkotás meghatározására. A rajz digitális formátumát megmutattam a ChatGPT nevű mesterségesintelligencia-programnak, amely elsőként volt elérhető a nagyközönség számára az interneten. A kép feltöltése után megkérdeztem tőle, hogy mit ábrázol a kép, mikor készült, és ki az alkotó. Nem próbáltam befolyásolni, még azt sem mondtam, hogy rajzról van szó. Stílusról, korszakról pláne nem szóltam, csak annyit segítettem, hogy a képen szereplő szerencsétlen flótásnak éppen a lelkét húzzák ki, mivel ezt nehezen értelmezte a program. Hagytam, hadd végezze a dolgát. Egész jókat mondott, majd felajánlotta, hogy ír egy kiállítási tablót a műről. Nem tiltakoztam. Bemásolom a szöveget, egy betűt sem változtattam rajta.
ChatGPT:
„A lélek elragadása
Ismeretlen mester, 15. század vége
Tollrajz, papír
Valószínűleg német vagy németalföldi iskola
Ez a megrázó ábrázolás egy keresztre feszített alakot mutat, akitől egy démoni lény a lelkét ragadja el. A jelenet nem Jézus szenvedését, hanem egy bűnös lélek végső gyötrelmét idézi meg. A groteszk ördög a testhez simulva, mintha a szájából húzná ki a lelket – egy ismert középkori motívum, amely a halál pillanatában bekövetkező lelki elszakadást szimbolizálja.
A jelenet a lélek harca ikonográfiai hagyományához tartozik, ahol a halál közeledtével angyal és démon küzd a lélekért. Itt azonban csak az ördög jelenik meg, ami a megváltás hiányára, az elbukott lélek kárhozatára utal.
A vonalvezetés, a drámai testtartás és a démonikus figura emlékeztet Martin Schongauer és Albrecht Dürer metszeteire. Az ábrázolás nem csupán vallásos célú: morális tanításként szolgál, figyelmeztetve a nézőt, hogy a test halála után is súlyos következmények várhatnak a lélekre.
»A bűnös test szenvedése nem mentesít a lélek sorsától.«”
Az eredmény megdöbbentett. A meghatározás elfogadható, a leírás pedig igazán figyelemre méltó. Vérszemet kaptam. Lássuk, mit kezd egy olyan festménnyel, amelyről sok mindent tudok, és kiállításon is szerepelt. A Szépművészeti Múzeum 1946-os, Régi mesterek magyar magántulajdonban című tárlatának egyik tétele volt egy háromrészes oltár. A katalógus leírása szerint: „Sienai festő, XIV. század. Középen Madonna gyermekkel, a szárnyakon Sienai Szt. Katalin és Alexandriai Szt. Katalin. Fa, 92×89 cm.” Nem reprodukálták, de némi segítséggel sikerült azonosítani, és fényképet szerezni a műről. Feltöltöttem egy fekete-fehér, és egy részletet mutató színes fotót is, valamint megadtam a méretet. Ezután kezdetét vette egy kérdezz-felelek játék: Mi ez? Mikor készült? Mi van a nőalak kezében? Számos hasonló kérdést tettem fel a programnak, gondosan ügyelve arra, hogy ne adjak semmilyen útbaigazítást neki. Nem hagytam belemászni a részletekbe, mert akkor a párbeszédünk még most is folyna.
Juhász Sándor cikkének folytatását keressék az IPM szeptemberi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
