Miért oválisak a repülők ablakai?

A lekerekített sarkok jobban elosztják a repülőgép szerkezetében fellépő feszültséget, így ma szinte kizárólag ilyeneket használnak, ennek a tudásnak azonban nagyon nagy volt az ára.

A repülőgépek szerkezete folyamatos terhelésnek van kitéve a felszállások és a leszállások során a belül fenntartott és a kinti, jóval alacsonyabb légnyomás különbsége miatt. A mai utasszállítók és tehergépek ugyanis a gép belsejében nagyjából a még kényelmesen elviselhető, 2600 méternek megfelelő szinten tartják a légnyomást. Így minden egyes le- és felszállás, illetve emelkedés és süllyedés alkalmával hatalmas, lassan végbemenő terhelésváltást kell a gép törzsének kibírnia. A feszültség mindig az illesztéseknél, a különböző teherbírású anyagok találkozásánál és a sarkokban gyűlik fel. A tanulságot a De Havilland nevű brit repülőgépgyár Comet nevű utasszállítója szolgáltatta. A géppel sorban történtek a halálos katasztrófák. A gyanú a légnyomásváltozás miatti anyagfáradásra terelődött, így felállítottak egy hatalmas medencét Farnboroughban, ebbe süllyesztettek egy Comet törzset, és elkezdték a le- és felszállások által okozott nyomásváltozásokat szimulálni. 3057 ciklus után bekövetkezett a törés, mégpedig az egyik szögletes ablak sarkából kiindulva. A katasztrófákat együtt okozta a nem megfelelő szegecselés és az ablakok sarkában koncentrálódó feszültség. A gyártó végül áttervezte a gépet ovális ablakokkal és megerősített szerkezeti elemekkel, de mire az új verzió 1958-ban forgalomba állt, elkészült az amerikai Boeing cég 707-es típusa, amely nagyobb, gyorsabb és gazdaságosabb is volt, így megpecsételte a Comet sorsát.

További érdekességekért keresse a Tudta-e magazint a -n.