Furcsa háborúkból nincs hiány, volt, amelyikben senki sem halt meg, volt, amelyik 330 évig tartott, de volt egy olyan is, amelyben az emuk nyertek.
A szomorú eset az 1930-as években történt Ausztráliában, amikor a farmerek megunták, hogy a hatalmas testű madarak állandóan kárt tesznek az ültetvényeikben. A gazdákat a világválság hatása is sújtotta, a korábban államilag támogatott búzatermesztés veszteségessé vált.
A sokat vándorló emuk bevették magukat a szépen gondozott búzatáblákba, tönkretéve a termést. A gazdák – akik között sok volt a háborús veterán – az ausztrál hadügyminiszterhez fordultak, hogy küldjön néhány géppuskás osztagot, és segítsen a gyérítésben.
A gyakorlatban azonban a gyorsan mozgó madarakat szinte lehetetlen volt eltalálni a korabeli pontatlan géppuskákkal. De ha mégis sikerült, akkor kiderült, hogy az emu meglehetősen jól viseli a sérüléseket. A hadjárat minimális sikert ért el, a katonákat egy hét után visszavonták. Az első összecsapást az emuk nyerték, a parlamentben pedig kellemetlen kérdéseket tettek fel a hadügyi vezetésnek az emukkal vívott háború állásáról. A gazdák további panaszai hatására végül vérdíjat tűztek ki a madarakra, ami végül hatásosnak bizonyult a populáció csökkentésére.
