Az új évezred első évtizedében, 2002 és 2010 között 5 üzletember emelkedett ki a többi közül és vált Magyarország szupergazdagjává. Az aranyérmet Demján Sándor, az ezüstöt Csányi Sándor, a bronzot pedig Várszegi Gábor érdemelte ki. Az örök negyedik Leisztinger Tamás, aki szinte minden listán épphogy lecsúszik a dobogóról. Az ötödik az a Széles Gábor, aki hektikusan teljesített, mert vezette is a listát (2004-ben), de volt ötödik is (2010-ben). Kik ők, és hogyan szerezték a milliárdjaikat?
A leggazdagabb magyarok vagyonát 2002-ben kezdte el követni Szakonyi Péter újságíró, aki évről évre elkészíti a 100 leggazdagabb magyar listáját. A kezdetben a Magyar Hírlap és a Manager Magazin, később a Napi Gazdaság által kiadott listák jól tükrözik a magyar elit vagyonosodását a 2000-es évek első évtizedében. Konkurenciaként jelent meg az OPTEN cégfigyelő által összeállított top 150-es lista a Népszabadság gondozásában 2009-ben. Az eltérő értékelési módszertan azonban kisebb meglepetéseket hozott: a két lista között egyrészt jelentős eltérések vannak abszolút számokban, például Csányi Sándor vagyona az utóbbi lista szerint 210 milliárd forint volt 2010-ben, míg a 100 leggazdagabb kiadványa szerint 90 milliárddal kevesebb, „mindössze” 120 milliárd. Ugyanakkor egyik lista sem tekinthető teljesnek. A 100-as lista nem említi a 40-50 milliárddal rendelkező Rákosi Tamást, Kovács Bence Jánost, Pap Gézát, a 150-es lista pedig nem „találta meg” Anka Márton 50 milliárdját, amely az amerikai LogMeIn informatikai érdekeltségéből származik. Érdekes módon egyik lista sem tartalmazza Simicska Lajos nevét, pedig elég valószínű, hogy a vagyonával már 2010-ben is felkerülhetett volna a toplistákra. A listák nem terjednek ki továbbá a külföldre szakadt, de magyar származású milliárdosokra, mint amilyen Soros György vagy Péterffy Tamás, illetve nem találjuk rajtuk a hazánkban élő külföldieket sem, például Megdet Rahimkulovot.
A listák összeállítása szép kihívás, hiszen a hivatalos céginformációs rendszerekből kisilabizálható cégértékekből csak az illető cégvagyonára lehet – viszonylag pontosan – következtetni, de a magánvagyonok becslését nem tartalmazzák. Ezek értékelésére az újságírók más módszereket, például interjúkat alkalmaznak, több-kevesebb sikerrel. Jelen cikk nem a pontos számok felderítését célozza, mert az nyilván lehetetlen, nem is a listák kritikai bemutatását, hanem a 2000-es évek magyar vagyonosodásának néhány érdekes jelenségére hívja fel a figyelmet, olyan statisztikák bemutatásával, amelyek eddig még nem kerültek publikálásra.
A leggazdagabbak 2002 és 2010 között
Demján Sándor
A székely szülők gyermekeként, 1943-ban született sztármenedzser és mágnás nevelőszülőknél nőtt fel Magyarországon. 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd kereskedőként kezdte a pályafutását a szövetkezeti szektorban. Első nagy szakmai sikere a budai Skála áruház létrehozása és sikeres működtetése volt, ami abban az időben az ország (és a régió) legnagyobb és legnépszerűbb modern áruházának számított. 1986 és 1990 között az újjáalakult kétszintű bankrendszer egyik zászlóshajójának, a Magyar Hitelbanknak lett az elnök-vezérigazgatója. A rendszerváltás környékén számos céget és intézményt alapított, például két Észak-Amerikába szakadt magyar származású üzletemberrel (Peter Munk, Andrew Sarlos) létrehozta a Közép-európai Fejlesztési Társaságot (CEDC), de üzletelt Soros Györggyel is.
A nagy dobása 1990-ben jött el a szovjet piacon: a tatár Kamaz teherautógyárat kellett megmenteni, amelyet meg is tett: megnyerte a kiírt privatizációs pályázatot, és létrehozta a Szovjetunió első független vállalatát, 6 hónap alatt végighajtva a magánosítást. Klasszikussá vált megoldása a piac meggyőzésére abban az ígéretében állt, hogy aki 150 ezer rubelért részvényt vásárol, az 5 éven át minden esztendőben kap egy teherautót, aminek darabja a feketepiacon elérte a 100 ezer rubelt. Ezzel a projektjével állítólag 70 millió dollárt keresett, így azonnal belépett a milliárdosok klubjába.
Danyi Pál cikkének folytatását keressék az IPM szeptemberi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
