Nem véletlen, hogy 1887. november 28-án csak kísérleti jelleggel indulhatott a villamos a Nagykörút rövidke szakaszán, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Az emberek többsége el sem tudta képzelni, hogy az elektromosságot munkára lehet fogni, sőt, ha kell, még a lovat is pótolja. Ennélfogva meglehetősen álomszerűnek tűnhetett az új jármű felbukkanása, ám mivel a hét hónapos próbaüzem során nem történt súlyos baleset, és jelentősebb fennakadás sem, a kezdeményezés atyja, a Budapest Városi Vasút nevű társaság feje, Balázs Mór 1888 nyarán már állandó vonalak üzemeltetésére kapott engedélyt. Egy évvel később a Baross utcában, majd a Podmaniczky utcában is elindulhattak a villamosok. Ezek a járművek a megnyitás évében 550 ezer utast szállítottak, de 1890-ben – miután a Rákóczi útig, majd az Üllői útig tartó nagykörúti villamospályát is felavatták – a szám 4 és fél millióra emelkedett.
Legát Tibor cikkét és a hozzá kapcsolódó gazdag képanyagot az áprilisi IPM-ben találják. Keressék az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
