A pillantás hatalma – A Leány a gyöngy fülbevalóval

Hogyan lehetséges, hogy a művészetek történetének egyik legtöbbet elemzett és reprodukált festménye máig képes meglepetéseket okozni? Az „Észak Mona Lisája” néven is ismert, Johannes Vermeer által megörökített gyöngy fülbevalós lány egy ikonikus, popkulturális remekmű, annak ellenére, hogy nincs nyilvánvaló narratívája. Vagy talán éppen emiatt?

Amikor 1696-ban, egy amszterdami aukción megvásárolták az – 1903 óta a hágai Mauritshuis múzeumban megtekinthető – alkotást, még „igazi” címe sem volt: „tronie”, azaz holland karaktertanulmány leírással szerepelt a katalógusban. E tipikus németalföldi műfaj jellegzetessége, hogy az ábrázolt személy eltúlzott vonásokkal rendelkezik, valamilyen – akár idealizált – embertípust testesít meg, akit esetleg valamiféle gerjedelem, erős érzelmek megélése közben örökített meg az alkotó.

Vermeer visszahúzódó életmódot folytatott, halálakor gyakorlatilag alig ismerték a szülővárosán, Delften túl. A hihetetlen művészi kvalitásokkal rendelkező, ugyanakkor szerény művész öröksége iránt a 20. század elején nőtt meg ugrásszerűen az érdeklődés. Ehhez bizonyára hozzájárult a világhírűvé vált holland műkincshamisító, Han van Meegeren kétes munkássága is, ő ugyanis tömegével festett és értékesített a holland aranykor mesterének tulajdonított képeket, sokáig meglepően nagy sikerrel. Emellett a 2003-ban Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével készült, Leány gyöngy fülbevalóval című film is nyilvánvalóan ráirányította a figyelmet a festményre és annak nőalakjára, még ha a mester és a modell romantikus viszonyáról szóló történet nem is hiteles. Máig nem tudható, hogy pontosan kit ábrázol a remekmű, ám a bizonytalanság általában fokozza az érdeklődést az efféle alkotások iránt. Gondoljunk csak a Mona Lisára, amely Leonardo da Vinci önarcképétől kezdve a művész édesanyjának portréján át Aragóniai Izabella mása is „volt” már, mire bebizonyosodott, hogy valójában Lisa del Giocondo arcképe.

Johannes Vermeer: Leány gyöngy fülbevalóval, 1665 / Mauritshuis, Hága

Bán Blanka cikkének folytatását az IPM áprilisi számában olvashajták. Keressék az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!