Sokan szeretnék tudni, mennyit ér a lakásuk, az autójuk, egy régi könyvük vagy bármely eladható holmijuk. Erre a kérdésre ma már egyre többen nem szakértőtől, hanem a mesterséges intelligenciától várják a választ. A ChatGPT valóban segíthet ebben – de csak akkor, ha tudjuk, mire használható, és mire nem.
A ChatGPT nem varázsgömb, és nem is hivatalos értékbecslő. Nem lát rá közvetlenül a piacra, nem ismeri a valódi adásvételeket, nem tudja megszagolni a dohos pincét, nem veszi kézbe a festményt, nem tapogatja meg a könyv kötését, és nem hallja, ha kopog az autó motorja. Mégis hasznos lehet, mert szempontokat, iránymutatást, tippeket adhat. Megmondhatja, milyen adatokat kell összegyűjteni, mire kell figyelni, milyen ártorzító hatások lehetnek a piacokon, milyen szempontok számítanak a vásárlóknak és hogyan érdemes hirdetni. Röviden: a ChatGPT nem piaci szakértő, hanem egy jól használható, gyors előszűrő és döntéstámogató eszköz.
A legegyszerűbb: a használtcikk-piac
A hétköznapi tárgyak esetében a ChatGPT valóban meglepően jól használható. Ilyen lehet egy fényképezőgép, egy mobiltelefon, egy notebook, egy műszer, egy háztartási gép, egy hangszer vagy akár egy fotólabor-felszerelés. Ezeknél a legfontosabb az állapot, a keresettség, a hasonló hirdetések száma, és a közülük ténylegesen elkelt áruk mennyisége.
A kezdő felhasználó tipikus hibája, hogy túl kevés információt ad meg. A „Mennyit ér ez a használt laptop?” típusú kérdés túl sovány prompt. Kell a márkanév, a pontos típus, a gyártási év vagy a körülbelüli kor, a műszaki paraméterek, az állapot, a hibák, a tartozékok, a doboz, a számla, a garancia, az esztétikai sérülések és a használati nyomok, a javítások, valamint az akkumulátor állapota. Az is fontos, hogy sürgős eladásról van-e szó, vagy ráérünk várni egy „pénzes vevőre”. Nem mellékes az sem, hogy a tulajdonos hol akarja eladni: más árképzés működik egy szakmai Facebook-csoportban, más a Vaterán, más az eBayen (ezen belül sem mindegy, hogy például az eBay.com, az eBay.co.uk vagy az eBay.de oldalt használjuk). Más az ár egy helyi adok-veszek oldalon és egy újsághirdetésben is.
A ChatGPT leginkább akkor segít jól, ha nem egyetlen tuti jó árat várunk tőle, hanem egy ártartományt kérünk. Nem azt kell kérdezni, hogy „mennyi az ára”, hanem azt, hogy milyen árstratégiák jöhetnek szóba. A másik, hogy érdemes jelezni, hogy ne csak elvi becslést adjon, hanem mondja meg, milyen tényezők húzzák lefelé és felfelé az árat. Kiderülhet például, hogy a tartozékok alig számítanak, de az állapotfotók igen; vagy hogy egy régebbi, de népszerű és bevált modell többet érhet, mint egy papíron fejlettebb, de kevésbé jó hírű típus.
A jó kérdés nem rövid, hanem célzott. Minél több a tényszerű adat, annál kevesebb a képzelgés. Ahhoz, hogy egy LLM (mint a ChatGPT vagy a Gemini) valóban precíz piaci elemzést végezzen, érdemes mélyíteni a kontextust és strukturálni a kimenetet. A keretes részekben szereplő mintapromptokat valamelyik „gondolkodó” modellel (például a ChatGPT 5.4 Thinkinggel) érdemes futtatni, mert akkor korrekt és szép eredményt adnak. A gyorsan válaszoló modellektől könnyen fals megoldást kapunk.
A cikk folytatásából megtudhatják:
- Milyen promptot adjunk meg használt cikkek árazásához?
- Hogyan állapítja meg a ChatGPT, hogy ritka kincsen vagy túlértékelt emléken szeretnénk túladni?
- Hogyan épül be az MI az ingatlanpiacba?
Sümegi András írását keressék az IPM áprilisi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
