Sorozatunk első részében bemutatjuk, mi fán terem az apertúraszintézis, hogyan működik a műholdradaros földmegfigyelés, és mióta használunk ilyen űreszközöket. Az IPM 2025. szeptemberi, októberi és novemberi számaiban megjelent Leselkedés a …
Mi volt a rómaiak véleménye a bolygókról és a csillagokról? Hogy képzelték el a mozgásukat? Elvégre hatalmas birodalmuk volt, és a meghódított területeken egyszerűen hozzáférhettek a felhalmozott tudáshoz. De mihez …
Mit jelent ma megérteni az univerzumot? Matematikai képletek felírását, kozmológiai szimulációk futtatását szuperszámítógépeken vagy elmélkedést a fekete lyukak létezésén? Hogyan képes az emberi képzelet különböző formákban megragadni azt a hihetetlenül …
A Leselkedés a világűrből című cikksorozatunk befejező részében felidézzük, hogyan vette át a hagyományos, filmre fényképező felderítő műholdak szerepét a modern digitális képalkotás, és megmutatjuk, hogy napjainkban már csak akarat …
A világ első műholdja, a szovjet Szputnyik–1 1957. október 4-én állt Föld körüli pályára Bajkonurból. Ettől a dátumtól számítjuk az űrkorszak kezdetét – de az ötlet, hogy a majdani műholdakat …
A Quipu szuperstruktúra felfedezése A világegyetem szövete nemcsak végtelensége, de a benne található textúrák miatt is próbára teszi a képzeletünket: óriási falak, ívek és gyűrűk bukkannak elő a galaxisok eloszlásában, …
2025 márciusában az Európai Űrügynökség (ESA) jelentős lépést tett a világegyetem részletes feltérképezése felé vezető úton: közzétette a Euclid-űrtávcső első tudományos adatcsomagját, az úgynevezett Q1 (Quick Release 1) adatokat. Míg …
