Stressz: áldás és átok

Örüljünk a stressznek, mert általa érezzük az életet igazán értelmesnek, tanácsolják a mai stresszguru tudósok. Visszhangozva az egyetemes stresszválaszt felfedező Selye Jánost: a stressz az élet sava-borsa. A hí­res mondat mit sem változtatott a stressz rossz hí­rnevén.

A stresszmentes állapot a halál – üzeni Selye szuggesztíven. Elhisszük, belátjuk. Ettől azonban még senki nem beszél a stresszről annak éltető értelmében. Nem jut eszünkbe, hogy ami felvillanyoz, éppúgy egyfajta stressz, mint ami letaglóz. A Nobel-díj vagy a telitalálatos lottószelvény nyertesei nem mondják, milyen fantasztikus stressz volt megtudni a jó hírt – noha szervezetük abban a pillanatban mutatott változásait pontosan ez a kifejezés adná vissza. Selye tanainak egyik sarokpontja, hogy nemcsak rossz stressz, az ő kifejezésével distressz létezik, hanem jó, azaz eustressz is. A közgondolkodásban csupán a rossz stressz tudott meggyökerezni. Senki sem panaszkodik például arra, hogy a munkaköre túl stresszhiányos, pedig ez a helyzet, amikor a feladatok könnyűek, a pozíció biztos, és gyenge a konkurencia. E kedvező körülmények között az emberek elkedvetlenednek.

A cikk folytatását megtalálja a laptapir.hu-n!