Hogyan éltek az emberek az ókorban, az egykori Palesztina területén? Mivel töltötték mindennapjaikat a családon belül, a ház falai között, illetve a falvak és városok közösségében? Cikksorozatunk bibliai és történeti források alapján mutatja be, miként hatottak a vallási szokások a hétköznapokra, és hogyan küzdöttek meg az akkori társadalmak a természet kihívásaival. A letűnt világ felfedezése közben könnyen rádöbbenhetünk: a bibliai idők emberének életmódja közelebb áll hozzánk, mint gondolnánk.
Manapság valahogy elég furcsa viszonyban állunk mindkét címbeli állapottal. Az öregedés ellen krémeket vásárolhatunk (már a megnevezést is értelmetlennek tarthatjuk), a betegséget pedig olyan mértékben elidegenítettük magunktól, hogy már csak kórházi szobákban tudjuk egyáltalán elképzelni. Pedig az egészség és az azzal kapcsolatos problémák, nehézségek mindig is alapvető részét képezték az emberi életnek, ahogyan napjainkban, úgy a bibliai időkben is.
Az ószövetségi (és ez alkalommal kicsit tágítva a kört, az újszövetségi) adatok jellegéből következően a témát a betegség irányából közelíthetjük meg. Az Ószövetség tele van híres betegekkel, akik állapotáról viszonylag sokat elárulnak a szövegek. Mellettük természetesen ott vannak az ugyancsak betegségekkel küzdő névtelen emberek ezrei, akikről azonban legfeljebb sejtéseink lehetnek, néha még azok sem. Ezért áttekintésünk szükségképpen féloldalas lehet csupán, amolyan „VIP-betegek” történetei nyomán alkothatunk képet magáról a betegségről mint jelenségről. Elöljáróban érdemes leszögeznünk, hogy az ószövetségi korban Izrael távolról sem számított valamiféle orvostudományi nagyhatalomnak, éppen ellenkezőleg. Ezen a téren a balzsamozás során szerzett tudással Egyiptom messze előtte járt, s ugyanezt mondhatjuk el – erre az orvosi jellegű szövegek hatalmas mennyisége utal – a (balzsamozás nélküli) Mezopotámiáról is. A bibliai héber nyelv mindazonáltal viszonylag bő eszköztárral rendelkezik a betegségekkel kapcsolatban. Ismerünk egy alapvetően a gyengeségre utaló szót, egy másikat, ami talán a menstruációs rosszulléthez is kapcsolható, és egy olyan gyököt is, amelyet ’gyógyítani’ vagy ’reparálni’ értelemben is fordíthatunk. De értesülhetünk arról is, hogy valakit egy démon (szó szerint: rossz lélek) – vagy az újszövetségi szóhasználatban „gonosz lélek” – száll meg, így utal a szöveg a pszichikai betegségekre. Az orvostudomány korabeli színvonalából következően ezeket a terminusokat természetesen nem tudjuk pontosan megfeleltetni egyetlen olyan kórképnek sem, amelyet a modern kor jól ismer és képes részletesen leírni, sőt gyógyítani is.
Szenvedés és gyógyulás a Bibliában
Kezdhetjük a sort Izrael első, tragikus sorsú királyával, Saullal. Azt olvashatjuk, hogy tőle egy idő után
…eltávozott az Úr lelke, és egy gonosz szellem [talán helyesebb volna démonról beszélni] kezdte gyötörni, amelyet az Úr küldött. (1Sámuel 16,14)
Már ezen a ponton gyanakodhatunk valamiféle lelki betegségre, és ez csak tovább erősödik folytatva az olvasást:
És valahányszor Istennek az a szelleme megszállta Sault, fogta Dávid a lantot, és játszott rajta valamit. Saul ilyenkor megkönnyebbült, jobban lett, a gonosz szellem pedig eltávozott tőle. (1Sámuel 16,23)
Szóval zeneterapeutát alkalmaztak, Dávidot – egy szépreményű ifjút, aki ekkor még nem is sejthette, hogy egyszer a választott nép királya lesz. A király tehát súlyos beteg, de mivel ő az uralkodó, kezelik. Egészsége politikai szempontból is rendkívül fontos, hiszen valamiképpen kapcsolatban áll az ország boldogulásával.
Hasonló kép tárul elénk Ezékiel próféta esetében. Ő a Kr. e. 6. században élt Babilóniában, s teljes prófétai működését ott fejtette ki. Az esetéről már többet tudunk, hiszen egy ízben azt olvassuk, hogy Isten meglepő parancsot ad neki:
Emberfia, fogj egy éles kardot, használd borotvának, vágd le a hajadat és a szakálladat! Azután végy egy mérleget, és oszd el, amit levágtál! Harmadrészét égesd el a város közepén, amikor letelnek az ostrom napjai! Azután fogd a harmadrészét, vágd össze karddal a városon kívül, harmadrészét pedig szórd széjjel, én meg kivont karddal üldözöm! De végy ki belőle egy keveset, és kösd be a ruhád szegélyébe! Még ebből is végy ki, dobd bele a tűzbe, és égesd el: ebből csap ki a tűz Izráel egész házára. (Ezékiel 5,1–4)
Azt talán felesleges bizonygatnunk, hogy a kard ekkortájt sem számított a borotválkozáshoz használt eszközök legkiválóbbikának – a levágott szakállal végzett mágikus praktikákról nem is beszélve. És ezzel még nincs vége, hiszen a próféta a következő parancsot kapja Istentől:
…feküdj a bal oldaladra, és vedd magadra Izráel házának a büntetését! Addig kell elszenvedned büntetésüket, ahány napig így fekszel. Napokban kifejezve adtam meg büntetésük éveit: háromszázkilencven nap. Így szenvedd el Izráel házának büntetését! Ha ezt letöltötted, másodszor feküdj a jobb oldaladra, és szenvedd el Júda házának a büntetését negyven napig. Egy-egy évet egy-egy napban adtam meg. Szegezd tekintetedet Jeruzsálem ostromára, tűrd fel ruhád ujját, és prófétálj ellene! Megkötözlek, és nem fordulhatsz egyik oldaladról a másikra, míg le nem telnek ostromod napjai. (Ezékiel 4,4–8)
E furcsa passzus értelmezésére két lehetőség is adódik. Egyrészt nyilvánvaló, hogy valamiféle bénulásos megbetegedésről van szó, ám mélyebb szinten feltárul, hogy ez valami rejtett értelmet is hordoz: azt szimbolizálja, hogy amíg a próféta kénytelen mozdulatlanul feküdni, addig (az egy nap egyenlő egy év számítással kifejezve) a választott nép tagjai nem térhetnek haza a babiloni fogságból. Ezékiel azonban próféta, szoros kapcsolatban áll a transzcendens világgal, így még a legfurcsább megnyilatkozásait is lehet Istentől érkező jelnek tekinteni. Ez pedig azt jelenti, hogy távolról sem valamiféle köznapi betegségben szenved. Így arról nincs tudomásunk, hogy kezelnék, de igen valószínű, hogy tolerálják a furcsaságait.
A cikk folytatásából megtudhatják:
- Milyen kínok gyötörték Sámsont?
- Vajon a történetekben leírt testi tünetek mögött lelki problémák álltak?
- Milyen asszociációk kísérték a betegségeket az ókorban?
Kőszeghy Miklós cikkének folytatását keressék az IPM márciusi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
