Idén szeptember elején – Elon Muskot leelőzve – a szintén amerikai Larry Ellison lett a világ leggazdagabb embere, aki nagyon rövid időn belül 393 milliárdra hizlalta a vagyonát. Ám az Oracle cég alapítójának tőzsdei diadalmenete kérészéletűnek bizonyult, és a dobogó csúcsán ismét Musk szerepel. De ki ez a félelmetes kihívó, honnan jött, miből tollasodott így meg, és merre tart? Érdemes megismerkedni a Trump-kormányzathoz közeli krőzussal, Larry Ellisonnal.
Ennek a titokzatos sikerembernek még a neve is rejtélyes. 1944. augusztus 17-én egy leányanya, bizonyos Florence Spellman megszülte a kisfiát, akinek biológiai apja, a légierő amerikai–olasz pilótája ekkorra már kiröppent a családi fészekből. Amikor a kisfiúnál mindössze 9 hónapos korában tüdőgyulladást állapítottak meg az orvosok, a magára maradt mama sietve átpasszolta a csecsemőt a nagynénjéékhez. A dél-chicagói gyámmama, Lillian Spellman és férje, Louis Ellison – aki állítólag a menekülteket befogadó New York-i Ellis Island tiszteletére vette fel a vezetéknevét – nagy szeretettel fogadta be a kissrácot. Innentől kizárólag ők nevelték, és tőlük kapta a ma már világhíressé vált Lawrence (Larry) Joseph Ellison nevet. A felcseperedő Larry az évek során annyira elidegenedett az édesanyjától, hogy csak 48 éves korában volt hajlandó újra találkozni vele.
Zsidó középosztálybeli nevelőszüleivel rendre eljárt a reformista zsinagógába, de 13 éves korában visszautasította, hogy barmicvó szertartáson kelljen részt vennie. Később is távol tartotta magát a szigorúbb dogmáktól. Befogadó apja erre „semmirekellőnek” titulálta a lázadozó fiút, aki az Izrael iránti szimpátiáját később sem vallási okokkal magyarázta, hanem a zsidó állam technológiai újító szemlélete iránti tisztelettel. Ennek megfelelően lelkesen tanult, és rövidesen már az Illinois-i, majd a Chicagói Egyetemre járt, amelynek természettudományi karán évfolyamelső lett.
Bár nevelőanyja korai halála miatt nem fejezte be matematika-fizika tanulmányait, jó számítástechnikai dizájnismereteinek köszönhetően a ’60-as évek második felében már Kaliforniában szerzett programozói állást. Kora huszonévesen lett az Ampex Corp munkatársa, ahol első jelentősebb projektje részét képezte a CIA egy titkos adatbázisának megalkotása, amely az Oracle kódnevet viselte.
Innen már egyenes út vezetett saját sikeres pályája megalapozásához. Ellison 48 évvel ezelőtt két társsal és mintegy 2000 dollárnyi alaptőkével hívta életre első cégét Software Development Laboratories néven. Két esztendő múltán, 1979-ben jelent meg adatbáziskezelő részlegük, az Oracle. Az ágazat – angol neve szerint ’bölcs jósda’, avagy Orákulum – olyannyira nagyot robbant, hogy Ellisont már kezdő üzletemberként Az év fiatal vállalkozójának járó plecsnivel tüntették ki high-tech kategóriában a tekintélyes Ernst and Young díjátadóján.
Az Oracle Database azóta a világ legnagyobb adatkezelőjévé nőtte ki magát, így újabb 4 évet követően az egész céget ezen a címen futtatták tovább, majd 1986-ban tőzsdére is vitték. A nyaktörő tempóban zajló fejlődés mellett Ellison nem számított arra, hogy egy 1992-es biciklibalesetben szilánkosra töri a könyökét. Miután sikeresen megműtötték a Kaliforniai Egyetemen, 5 millió dollárból egy – a nevét viselő – egészségügyi kutatóközpontot, majd 6 évvel később egy – szintén róla elnevezett – járóbeteg-ellátót alapított itt.
A cikk folytatásából megtudhatják:
- milyen üzleti fogásokkal növelte meg rövid időn belül a vagyonát Ellison?
- ki a világ 5 leggazdagabb embere?
- milyen politikai manőverei voltak az üzletembernek az elmúlt évtizedekben?
Benda László cikkét keressék az IPM novemberi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
