A nagy filmes természettudósok panteonjában talán elvész Jamie Uys neve, ám ha azt mondjuk, Sivatagi show vagy Az istenek a fejükre estek, máris felcsillan a szemünk, hiszen a szórakoztató ismeretterjesztés ezen alapkövei itthon is generációknak jelentettek és jelentenek meghatározó élményt. De ki is volt ez a dél-afrikai filmrendező, aki úgy mutatta be a Kalahári mindennapjait, ahogyan senki más?
Jamie Uys kis híján az életét adta a filmjeiért, ugyanis Az istenek a fejükre estek (The Gods Must Be Crazy) forgatásán olyan súlyos szívrohamot kapott, hogy kérdéses volt, túléli-e az esetet. Szerencsére felépült, így folytathatta a javarészt amatőr szereplőkkel felvett film forgatását. Stábját csupa fiatal emberből, újoncokból építette fel, mert – ahogy kifejtette – ők még azt csinálják, amit mond nekik. Így sem volt egyszerű a kultikus magasságokba emelkedett produkció elkészítése. A stáb hónapokon keresztül 16-18 órás műszakokban dolgozott, ráadásul a forgalmazás is nehézségekbe ütközött. Az apartheid rendszerhez köthető embargók miatt az alkotást végül csak botswanai filmként tudták bemutatni a nagyközönségnek.
1980-ban, amikor Az istenek a fejükre esteket forgatta, Jamie Uys már 6 éve elkészítette első számú kultfilmjét, a Sivatagi show-t, mégis minden fillérért és forgatási napért meg kellett küzdenie, hiszen a nemzetközi elismerést nem nyerte el azonnal. A Sivatagi show magyar címe zseniális, hiszen valóban rendkívül szórakoztató műsort nyújtottak a Kalahári „lakói”, ám az eredeti címe is beszédes: Animals Are Beautiful People, vagyis „Az állatok gyönyörű emberek”, ami remekül kifejezi a mozi világát és mondanivalóját.
Mielőtt azonban részletesebben elmerülnénk e nagyszerű szórakoztató-ismeretterjesztő alkotásokban, ismerkedjünk meg magával Jamie Uysszal, aki megérdemli, hogy megjegyezzük a nevét!
Szívvel, kamerával
A filmes Jacobus Johannes Uys néven született 1921. május 30-án, Boksburgban, Dél-Afrikában. Családjáról és gyermekkoráról keveset tudunk, azt azonban igen, hogy mielőtt megtalálta későbbi hivatását, matematikatanárként dolgozott szülővárosában. Később feleségével, Hettie Uysszal együtt farmernek állt, majd helyi elöljáró lett, azonban a benne motoszkáló alkotó utat követelt magának.
1951-ben lépett porondra filmrendezőként, ekkor mutatták be Az erdőben című alkotását, egyelőre csupán helyi forgalmazásban. Mintegy 40 évig tartó karrierje során Uys 24 filmet készített. A leghíresebb, bár mifelénk nem minden esetben közismert alkotásai közé tartozik a Dingaka, az All the Way to Paris, a Hóbortos népség, Az istenek a fejükre estek, a Hóbortos népség 2., Az istenek a fejükre estek 2., valamint Az istenek a fejükre estek Kínában is. Mozifilmjei a legtöbb esetben ismeretterjesztő erényekkel bírnak, ám ez nem zárta ki, hogy a mester olyan dokumentarista természetfilmeket is készítsen, mint amilyen a Sivatagi show. Bár a forgatás közben kapott első szívrohamát megúszta, az 1996. január 29-én lesújtó következőt már nem élte túl. 74 éves korában hunyt el Johannesburgban.
Papp Sándor cikkének folytatását keressék az IPM augusztusi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
