Az EU szeretne úgy tenni, mint a párzásra készülő hím páva, vagyis kitárná a tollait, hogy nagyobbnak mutatkozzon, mint amekkora valójában. Ám a bővítés két iránya, vagyis a balkáni országok és az exszovjet államok egyike sem könnyű préda. Szinte biztosra vehető, hogy a jövő uniós államai csak fokozatosan léphetnek majd be az közösségbe, és ez az utca már nem lesz egyirányú.
Érdemes-e bővíteni az Európai Uniót? Gyakran elhangzó kérdés, amire akár egy adott állam két különböző csatlakozni szándékozó ország tekintetében is gyökeresen eltérő válaszokat adhat. Magyarország például a bővítés legelkötelezettebb támogatója abban az esetben, ha Orbán Viktor kormányfő vagy Szijjártó Péter külügyminiszter a balkáni országokban jár, de nagyon erős ellenlábas, amikor ugyanez a kérdés Ukrajnával szemben merül fel.
Hozzátehetjük, hogy ma még minden érintett állam meglehetősen messze van a beléptetés reális esélyétől. És abban is biztosak lehetünk, hogy a jövőben ez a folyamat máshogyan néz majd ki. Egy kereskedelmi övezetet könnyebb fokozatosan kialakítani, mint hirtelen fogadni több ezer montenegrói, ukrán vagy éppen észak-macedón uniós bürokratát. Azt pedig az EU magja végképp nem szeretné, hogy az új államok ugyanolyan vétójogokat kapjanak, mint az eddigiek, hiszen ezek jelenleg is megnehezítik a működést – igen, ebben is Orbán Viktor a legnagyobb tüske a köröm alatt. Ugyanakkor az EU tényleg igyekszik megmutatni a növekedési potenciálját, de ennek megvalósítása nem lesz könnyű. Írásunkhoz több uniós szakértő véleményét is kikértük, elsősorban Szekeres W. István, egy brüsszeli agytröszt bővítési szakembere segített áttekinteni az aktuális folyamatokat.
Na de kik is azok az európaiak?
Az Európai Gazdasági Közösség 1958-as indulása óta sokan felismerték, hogy egy egymással kooperáló politikai és gazdasági övezet ereje abban rejlik, ha minél több országot, embert és területet foglal magába, de persze annak is van jelentősége, hogy a közösség a tagjaitól közös értékeket, bizonyos alapfelkészültséget, minimumszintet vár el.
Az Európai Unióba és említett jogelődjébe bármely európai ország kérhette és kérheti a felvételét, hiszen az unió alapelve (nomen est omen), hogy szeretné egyesíteni az európai államokat. Mario Draghi volt EKB-elnök (Európai Központi Bank) ismert jelentése olyan továbbra is fennálló versenyképességi problémákat tárt fel, amelyekből látszik, hogy az EU nem elég nagy és nem elég egységes, vagyis még mindig lenne mit fejleszteni és bővíteni.
Brückner Gergely cikkének folytatását keressék az IPM júliusi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!
