Május 8-án, csütörtök este nem sokkal 18 óra után fölszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből. Alig egy órával később pedig a Szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt be is jelentették az új pápát: az amerikai Robert Francis Prevost bíborost, aki a XIV. Leó nevet választotta. A 69 éves püspök az egyház történetének 267. pápája lett.
A katolikus egyház új vezetőjét a kiválasztására jogosult, tehát 80 évesnél fiatalabb bíborosok konklávéjának második napján, már a negyedik szavazáson megválasztották, éppúgy, mint 2005-ben XVI. Benedek pápát. Az egybegyűlteket meglephette a gyors döntés. Az eredeti és a pápaként választott nevének kihirdetésekor a legtöbben csak tanakodtak a Szentszék új vezetőjének személyéről illetően. Mások a telefonjukon, a felvétel visszatekerésével igyekeztek megfejteni, hogy ki is a meglepetésszerű befutó.
Kulcsra zárt fórum – kiszivárgó sugallatok
A konklávé (latinul con clave, azaz ’kulcsra zárt hely’) még a bíborosok telefonhasználatát is tiltó, szigorúan titkos üléseiről utóbb kezdtek kiszivárogni részletek. Néhány brit és amerikai hírportál úgy értesült, hogy a fölöttébb „zártkörű” üléseken sokáig fej-fej mellett haladt a legfőbb esélyesnek vélt Pietro Parolin, a Vatikán eddigi második embere, aki közel 50 év után lett volna újabb olasz pápa, és Luis Tagle, korábbi manilai érsek és bíboros, akire első ázsiai pápaként esett volna a választás. Ám mindketten messze elmaradtak a 133 választásra jogosult bíboros 89 voksot követelő kétharmados többségétől.
Amikor Parolin rádöbbent arra, hogy képtelen javítani a helyzetén, átlendítette a tanácskozást a holtponton. Ekkor az addigi esélyes előjött a „farbával”: a voksolásokon addig jól szereplő, 34-44 szavazatot kapó Prevost bíboros mellett döntött. A Vatikán államtitkára (kvázi kormányfője) ezzel megnevezte, hogy innentől kezdve ki számíthat a támogatására. Bejelentése még a konklávé köreiben is meglepetést keltett, hiszen Ferenc pápa minden földrészről sok, viszonylag új választójogú kardinálist nevezett ki, akik jellemzően nemigen ismerik egymást. Ám az amerikai-perui főpap el tudta nyerni a mérsékelt amerikai, és persze a dél-amerikai, az európai és az ázsiai bíborosok bizalmát is.
Benda László cikkének folytatását keressék az IPM júniusi számában vagy a laptapir.hu oldalon!
