Az 1956-os forradalmat követően a politikai vezetés egyik fő feladata az állambiztonság újraszervezése volt, amelynek részét képezte a titkosszolgálat működtetése is. Munkájuk kiterjedt az ebben az időszakban kivándorolt jelentős számú magyar állampolgár besározására és megfigyelésére, akik egy részére ugyanakkor hasznos információforrásként tekintettek, ezért igyekeztek visszacsábítani és beszervezni őket.

Nagy Imre miniszterelnök az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntető 1956. október 28-i bejelentését követően a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag megbénultak. Valójában Nagy Imre első kormánya, amit az új szakasz kormányának is nevezhetünk, már 1953. július 17-én hatálytalanította a Minisztertanács ÁVH-t létrehozó rendeletét, egyúttal pedig intézkedett, hogy az Államvédelmi Hatóságot összevonják a Belügyminisztériummal. A döntést azonban akkor nem hozták nyilvánosságra, a közvélemény nem is érzékelte a változást, utólag pedig azt mondhatjuk, hogy az ÁVH megszállta, ávéhásította a Belügyminisztériumot nagyjából az elkövetkező 3 évre. Így érthető, hogy a forradalom napjaiban a népharag egyik célpontja a politikai rendőrség lett. Az 1956. október 28-i nyilvános feloszlatását követően az addig rettegett testület maga is megismerte a félelmet.
A forradalom után berendezkedő új hatalom megerősítette az ÁVH feloszlatását, ugyanakkor a legfontosabb feladatai közé sorolta a szétesett rendvédelem újjászervezését. Úgy tűnt, hogy a volt államvédelmi beosztottak magukat tekintették az új állambiztonság gerincének. A megszálló szovjet csapatok védőernyője alatt viszonylagos biztonságban érezték magukat, a kormány azonban óvatos volt. Végül a Kádár János irányította vezetés úgy döntött, hogy el kell határolódni a régi „rákosista” szervezet hibáitól, viszont a volt állományra szelekcióval továbbra is lehet építeni. Ennek következményeként az úgynevezett legitimálási eljárás keretében a november 27-én megjelent 5004/1956. számú, Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes és Szénási Géza legfőbb ügyész által közösen jegyzett rendelet alapján még 1956 decemberében felülvizsgálták a szervezetet. A gyorsan lebonyolított procedúra után a vizsgálatra jelentkezett egykori államvédelem közel 5 ezer alkalmazottjának 99,7%-a kapott lehetőséget arra, hogy tovább folytassa pályáját.
Palasik Mária cikkének folytatását keressék az IPM májusi számában, az újságárusoknál vagy a laptapir.hu oldalon!