A csendes-óceáni szigetcsoportban nem kevesebb mint 127 sziget, szigetecske és szikla található, de csak 19 elég nagy ahhoz, hogy valódi szigetnek lehessen tekinteni, és közülük is csupán 4 lakott terület. Ezek felfedezése során a bolygó legszelídebb és legkülönlegesebb élőlényeivel találkozhatunk. Sok faj endemikus (vagyis bennszülött), ezért minél több szigetet látogat meg az utazó, annál egyedibb állatvilággal ismerkedhet meg.
Lehetetlen felkészülni arra a helyre, amely egykor Charles Darwin világhírű evolúcióelméletéhez adott ihletet, miszerint a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért és a legrátermettebb egyedek örökítik tovább a génjeiket. Sehol máshol nincs ehhez fogható látvány, mivel minden elképzelhető helyen, a sekély vizekben, a gyalogutak mentén és az óceánpartokon is annyi szelíd és kíváncsi, elszigetelten kifejlődött teremtmény található, mint a föld egyetlen más pontján sem. Már partra szállás után óvatosan, lábujjhegyen kell lépkedni az őskori külsejű tengeri leguánok, az élénk színű vörös tarisznyarákok és mindenféle más, különleges és csodálatos lények között. Eközben sokszavú poszáták énekelnek, amelyek a legtöbb állat hangját képesek utánozni.
A pompás fregattmadarak hímjei a ráncos torokzsákjaikat felfújt vörös léggömbökké változtatják, a galápagosi albatroszok pedig csapongó udvarlási bemutatókat tartanak, amelyek közben inkább szamurájharcosokra hasonlítanak. Óriásteknősök sétálnak a ködös hegyvidékeken, a kristálytiszta vízben számtalan színű és méretű egzotikus hal, valamint játékos oroszlánfókák és tengeri teknősök úszkálnak.
Nem csoda, hogy az Ecuador partjaitól nagyjából 1000 kilométerre, az Egyenlítőn elterülő vulkáni szigetek szokatlan halmaza a világ talán leghíresebb vadvilág-megfigyelő célpontja. Lehetetlen eltúlozni a hely puszta csodáját, így nem meglepő, hogy globális ökológiai jelentőséget tulajdonítanak neki és az UNESCO Világörökség része.
Cserháti Szilvia cikkének folytatását keressék az IPM áprilisi számában vagy a laptapir.hu oldalon!
