Donald Trump újbóli megválasztása alaposan megbolygatta a nemzetközi politikát. Az amerikai elnök első nyilatkozataiban jó néhány diplomáciai szokást felborított, azonban ma még nehéz megítélni, hogy vajon csak blöfföl vagy tényleg keményen nekimenne a jelenlegi világrendnek.
Az Egyesült Államok elnöke újra Donald Trump. A világ egyelőre csak kapkodja a fejét, ugyanis nem könnyű eldönteni, hogy mi vehető komolyan a republikánus politikus bemondásaiból, és mire érdemes figyelni: arra, amit mond, vagy arra, amit tesz. Az egészen biztos, hogy az intézkedései sora felboríthatja a világrendet.
A geopolitikai térben új helyzetet teremt, hogy az elnök – akár csak félig komolyan – szemet vetett Grönlandra, a Panama-csatornára és Kanadára, valamint bejelentette Amerika fokozottabb szerepvállalását a Gázai övezetben, sőt az ukrán természeti kincsekért is bejelentkezett. A világgazdaságot teljesen átalakíthatja, ha Trump a szabad világkereskedelem és a globalizáció helyett a protekcionizmust és a büntetővámokat támogatja. De az Egyesült Államok belső életét is teljesen átírhatja az, ha beváltja ígéreteit, miszerint nagyszabású szövetségi leépítéseket hajt végre, intézményeket szüntet meg, és hazaküldi az illegális bevándorlókat. Emellett a klímaváltozás elleni harcban is új feltételeket hozhat, hogy újfent megjelent valaki, aki szerint a globális felmelegedés egy hoax, és a megújuló energiára épülő ágazatok helyett a fosszilis energiahordozók fokozott kitermelését támogatja.
Brückner Gergely cikkének folytatását keressék az IPM márciusi számában vagy a laptapir.hu oldalon!
