A környezetkímélő, fenntartható megoldásairól híres Svédországban járva sokfelé találkozhat egy furcsa táblával a messziről jött utazó. „Tomgångskörning förbjuden!” – hirdeti a táblán a felirat, és a hozzá tartozó kép is valószínűsíti, hogy valamiféle tilalomról van szó: áthúzott piros karikában egy füstölő kipufogójú autót ábrázol. De mit jelenthet, mi az, ami tilos? Füstölni az autóval? Ha jár a motor, és belső égésű erőforrás hajtja az autót, akkor a kipufogó füstöl, nincs mit tenni. Vagy mégis?
A fordítóprogramok sem visznek sokkal közelebb a megoldáshoz: nemhogy a Google Translate, de a fejlettebb, mesterséges intelligencián alapuló DeepL Translator szerint is az üresjárat az, ami tilos. A valóság ennél prózaibb és logikusabb: a felelősen gondolkodó svédek – illetve általában az egyes települések önkormányzatai, amelyek (ahogyan a magyar jogban, úgy Svédországban is) megtehetik, hogy az országos szabályoknál szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmaznak – a járó motorral történő várakozást tiltják. Néhol kategorikusan, tehát az a verdikt, hogy ha megállsz, akkor a motort is állítsd le! Ha nincs a felirat mellett egy kétjegyű szám, akkor nincs mérlegelés sem: fék, aztán slusszkulcs. Ha viszont melléírnak egy számot, akkor várakozhatunk járó motorral, de csak annyi másodpercig, amennyit a tábla engedélyez.
A korlátozásnak van megfelelője az angol nyelvet használó országokban is („No running engines”), de az alapötlet svéd, és hogy mennyire hatékony, azt talán jól jellemzi, hogy a start–stop funkciót időközben a személygépkocsik jelentős hányadába beépítették. A sofőrön azonban továbbra is sok múlik (még a start–stopos autókban is, hiszen a funkció kikapcsolható). És nem is kell ahhoz semmilyen központi vagy helyi előírás, hogy leszokjunk a járó motorral történő várakozásról: ilyenkor egy átlagos gépkocsi 10 percenként akár 0,5 kilogrammnyi szén-dioxidot is a levegőbe enged – különösen, ha bekapcsol a klíma és a motorhűtés –, méghozzá az esetek döntő többségében teljesen indokolatlanul.
Egyébként pedig egyrészt a motornak is jót tesz a pihenés – a túlpörgetett és túlmelegedett turbók kivételével általános szabálynak tekinthető, hogy a megállás utáni leállítás inkább használ, mint árt –, másrészt ennél fájdalommentesebb módja nem nagyon van annak, hogy havonta jó néhány kilogrammal csökkentsük a károsanyag-kibocsátásunkat, hiszen valójában nem kell érte lemondanunk semmiről.
Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt, a komfortérzetünket is növelheti! Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva – nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járulunk hozzá ahhoz, hogy az életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen.
A környezeti terhelés problémája a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos magas károsanyag-kibocsátással járó tevékenység kapcsolódik. Jó hír, hogy a városi élet legtöbb területén van lehetőségünk arra, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást. Például egy olyan káros szokás, mint a dohányzás esetében is mérsékelhető a kibocsátás mértéke, hiszen a füstmentes technológiák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek. A leszokásnál persze soha nincs jobb megoldás, de a le nem szokó felnőtt dohányzók számára kulcsfontosságú lehet a hiteles forrásból történő tájékozódás, hiszen minden apró lépés számít az ártalomcsökkentés felé vezető úton!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Füstmentes kvíz
10 kérdés és válasz
Tesztelje tudását a dohányzás ártalmairól és a füstmentes életforma fontosságáról. Válassza ki a három válaszlehetőség közül a megfelelőt.
1. Kikre lehet ártalmas a dohányzás?
a. Csak a dohányzókra, hiszen ők szívják a füstöt.
b. A dohányosokra és a környezetükben élőkre egyaránt.
c. Senkire sem ártalmas.
2. A magyar lakosság hány százaléka dohányzik naponta?
a. 25,8 százalék
b. 17,8 százalék
c. 40,2 százalék
3. Mely országban a legmagasabb a cigaretta-fogyasztók aránya a népességben az EU-ban?
a. Magyarország
b. Bulgária
c. Németország
4. Mely országban a legalacsonyabb a dohányosok aránya a népességben az EU-ban?
a. Spanyolország
b. Svédország
c. Írország
5. Mennyi ember hal meg évente Magyarországon a dohányzáshoz köthető betegségek következményeként?
a. Körülbelül 5 ezer
b. Körülbelül 17 ezer
c. Körülbelül 28 ezer
6. Mely tényezők a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges kiváltói?
a. Elsősorban a nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.
b. Az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.
c. A dohányzás önmagában nem okoz semmiféle megbetegedést.
7. Mennyi káros vagy potenciálisan káros vegyi anyag van a dohányfüstben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala szerint?
a. 11
b. 38
c. 93
8. Milyen hatása van a nikotinnak a szervezetre?
a. A nikotin az elsődleges kiváltója a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának.
b. Kizárólag nyugtató hatása van.
c. Erős függőséget okozó anyag, ami többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
9. Mely állítás igaz a füstmentes technológiákra?
a. Égés és füst nélkül működnek, így alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. Vannak olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.
b. A füstmentes technológiák használatával gyakorlatilag ugyanazt az eredményt érhetjük el, mintha egyáltalán nem használnánk nikotin- és dohány tartalmú termékeket.
c. Ezek a technológiák nem tartalmaznak sem dohányt, sem nikotint.
10. Kinek jelenthet alternatívát a füstmentes technológiák használata?
a. Azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik le akarnak szokni.
b. Azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást.
c. Akik már unják a hagyományos dohánytermékeket, és valami változatosságra vágynak.
11. Mit tehetnek a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentéséért azok, akik az ismert egszségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást?
a. Fogyasszanak több folyadékot.
b. Hiteles forrásból tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről.
c. Nem tehetnek semmit.
12. Hogyan csökkenthetjük a dohányzás ártalmait a leghatékonyabban?
a. Mértékkel fogyasztjuk a különböző dohánytermékeket.
b. Alacsonyabb nikotintartalmú terméket választunk.
c. Ha el sem kezdjük a dohányzást vagy, ha már dohányzunk, akkor mielőbb leszokunk róla.
13. Hogyan lehet a leginkább minimalizálni az egészségügyi kockázatot?
a. Hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai.
b. Füstmentes alternatívára váltani.
c. Ritkábban rágyújtani.
A helyes megoldás: 1./B, 2./A, 3./B, 4./B, 5./C, 6./B, 7./C, 8./C, 9./A, 10./B, 11./B, 12./C, 13./A.
A füstmentes kvíz társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
