Vegetarianizmus – múlt, jelen, jövő?

1977 óta minden október 1-je a vegetáriánusok világnapja, amelyet az Észak-Amerikai Vegetáriánus Szövetség (NAVS) hozott létre a vegetáriánus életmód népszerűsítésére. A téma hazai aktualitását az adja, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége nemrég mutatta be a Növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése című állásfoglalását, mely jó alapot szolgáltat arra, hogy beszéljünk a vegetarianizmusról mint újra népszerűvé váló életmódi tényezőről.

A vegetarianizmus az angol vegetable szóból ered, amely növényt, zöldséget jelent. A fogalom legismertebb magyarázata szerint egy olyan táplálkozási gyakorlat, amelynek során a követője elutasítja a húsból készített ételeket. Azonban számos más formája is létezik aszerint, hogy ezeken kívül még mely egyéb állati eredetű terméket iktatnak ki az étrendből. Tágabb értelemben a vegetarianizmus nem csupán egy különleges étrend, hanem egy életmód, egy világnézeti eszmerendszer. Az, hogy milyen okok motiválják az egyes személyeket, hogy ezt kövessék, szerteágazó, etikai, vallási, ökológiai és egészségügyi indokai is lehetnek.

A vegetarianizmusnak különféle irányzatai léteznek, melyeket a növényi ételek mellett fogyasztott vagy elutasított állati eredetű termékek alapján különböztethetünk meg. Megjegyzendő, hogy az itt bemutatott első három változatot egyes követők nem is tekintik valódi vegetáriánus étrendi, életmódi formának.

 

A cikk folytatását megtalálja a laptapir.hu-n!