Csaknem 200 kutató igyekszik pontosabb, gyorsabb diagnózist, hatékonyabb kezelést lehetővé tévő technológiákat kifejleszteni a 2018-ban indult Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központnál (HCEMM) Szegeden. Cél, hogy a társadalom idősebb tagjai is megőrizhessék az egészségüket és életminőségüket. Milyen új utakon indultak el, hol tartanak, milyen eredményeket értek el az immunrendszeri, a daganatos, a szív-, érrendszeri és a fertőző betegségek feltérképezésében, kezelésében?
Magyarországon az 1950-es évek elején még minden tizedik ember volt 64 évesnél idősebb, ma már majdnem minden harmadik az. Az életkorral pedig számos betegség összefügg: a 2. típusú cukorbetegség, a stroke, az agyvérzés, a daganatos megbetegedések, vagy az Alzheimer-kór döntően az idősebb korosztályt érinti. Egyre elterjedtebb szemlélet, hogy hasznos ezeket a betegségeket nem önmagukban, hanem az életkorral összefüggő betegségek csoportjaként vizsgálni.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) 2018 novemberében indult. „A HCEMM küldetése, hogy az idősödő társadalmak egészségének és életminőségének megőrzéséhez olyan, nemzetközi szinten is versenyképes kutatásokkal járuljon hozzá, melyek a legfőbb és legnagyobb esetszámú betegségcsoportok területén jelentenek új diagnosztikai eszközöket és klinikai kezeléseket. Kutatóink kettős célja az egészségügyi ellátás költségének csökkentése és a betegek életminőségének javítása” – mondja Dr. Christoph W. Sensen főigazgató. Íme néhány eredményük a főbb betegségtípusokból.
Immunrendszeri, gyulladásos betegségek
A molekuláris biológiai technológiák fejlődésének köszönhetően egyre komplexebb képet kapunk arról, milyen összetett módon kommunikálnak egymással az immunrendszer különböző részei, illetve az immunrendszer és a bélrendszerünkben élő temérdek különféle mikroorganizmus. Már tudjuk azt is, hogy az immunrendszer és a gyulladásos folyamatok számos gyakori betegség kialakulásában játszanak szerepet, mint például a reumás ízületi gyulladás, a pikkelysömör, vagy a gyulladásos bélbetegség (IBD). A HCEMM kutatócsoportja ezeknek a kapcsolatoknak a feltérképezésével foglalkozik. 2023 elején publikált munkájuk a hasnyálmirigy gyulladást vizsgálja, melynek hatásmechanizmusát korábban nem ismertük.
Anyagcsere- és szív-érrendszeri betegségek
Az anyagcsere változásai szorosan összefüggenek az öregedéssel, és olyan betegségekhez kapcsolódnak, mint a cukorbetegség, vagy az elhízás – ezáltal pedig a szív-és érrendszeri betegségekhez is, amelyek nem csak Magyarországon, de világszerte a leggyakoribb haláloknak számítanak. A HCEMM kutatói nem csak az akut, azonnali beavatkozást igénylő problémákon dolgoznak (pl. szívroham), de a háttérben meghúzódó folyamatok alaposabb megértésével a krónikus betegségek kezelését is segítik (pl. krónikus szívelégtelenség). Egyik legújabb cikkük annak fontosságára világít rá, hogy a sejtekre ne csak egyedülálló egységként, hanem a környezetük részeként tekintsünk. Egysejtűeken végzett kutatásuk igazolta, hogy az öregedő sejtközösségekben a sejtek kiegészítik egymás hiányosságait, ezáltal képesek tovább élni.
Genom instabilitás és daganatos betegségek
A daganatos betegségek itthon és globálisan is a második leggyakoribb haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri megbetegedések után. Az emberi szervezet képes a genetikai kódot tartalmazó DNS molekula javítására, és a rákos sejtek elpusztítására is, de az életkor előrehaladtával ez a képessége csökken, a genetikai hibák pedig halmozódnak. A daganatos betegségek elleni küzdelemben nem csak a megelőzés és a kezelés, de a korai diagnózis is rendkívül fontos. A csoport legújabb munkája a krónikus limfoid leukémiát, vagyis a vérrák egy fajtáját érinti. Felnőtteknél ez a leukémia leggyakrabban előforduló formája, és a korai állapotában nehéz megállapítani, hogy lassú lefolyású lesz, vagy agresszív, sürgős beavatkozást igénylő. Hogy melyik, az attól függ, hogy leukémiát okozó genetikai elváltozások pontosan mely géneket érintik, és azokat hogyan. A HCEMM kutatói kilenc, a betegség szempontjából fontos gént vizsgálva állapították meg, melyek mutációja felelős a krónikus limfoid leukémia legagresszívabb formáiért, hogy a megfelelő genetikai vizsgálat után a gyorsabb beavatkozást igénylő betegek személyre megfelelő szabott ellátást kaphassak.
Fertőző és társult betegségek
Még a többi csoport főleg a nem fertőző betegségekre koncentrál, a Covid–19 járvány és idősebb korosztályra gyakorolt hatása arra inspirálta a HCEMM-et, hogy a fertőző betegségek kutatására is önálló csoportot hozzon létre. Egyik új kutatásuk az orbáncot is okozó, és a kórházi fertőzésekért is sokszor felelős Staphylococcus aureus baktérium visszaszorítását célozza. A baktériumok hajlamosak idővel ellenállóvá válni az ellenük bevetett antibiotikumokkal szemben, ez (az antibiotikum-rezisztencia) a modern orvostudomány egyik legégetőbb problémája. Az egyik jelenleg használt megoldás az, hogy egy-egy antibiotikum helyett a betegeknek antibiotikum-kombinációkat adnak. Ezekben a kombinációkban azonban az antibiotikumok sokszor – akár kölcsönösen – korlátozzák a többi hatását. Ezért a kutatás célja ennek a jelenségnek a vizsgálata és a kombinációk hatékonyabbá tétele volt. Fontos felismerésük, hogy ezek a kölcsönhatások nem ugyanúgy működnek a rövid távú hatás és a fertőzés hosszú távú felszámolása szempontjából, például attól, hogy az egyik antibiotikum rövid távon akadályozza egy másik hatását, még nem biztos, hogy ez a hatás hosszú távon is megmarad. Talán még fontosabb, hogy azok az antibiotikum-kombinációk, ahol a gyógyszerek kölcsönösen gyengítik egymás hatását, egyúttal akadályozzák azt is, hogy a baktérium bármelyikkel szemben is ellenállóvá váljék.
