A feketepiac nem eltűnt, hanem átalakult. A titkos gyárakat ma már online piacterek egészítik ki, a klasszikus csempészútvonalak mellett pedig közösségi platformok és futárszolgálatok segítik az illegális kereskedelmet. A kérdés már nem az, hogy létezik-e feketekereskedelem Európában, hanem az, hogy képes-e a szabályozás lépést tartani vele.
A feketekereskedelem Európában ma már jóval több annál, mint amit sokan még mindig a klasszikus csempészettel azonosítanak. Nem csupán arról van szó, hogy valaki a határ közelében, pult alól vagy egy autó csomagtartójából árul illegális terméket. Ez a világ mára sokkal szervezettebb, technológiailag fejlettebb és nehezebben követhető, mint korábban bármikor. Ahol megjelenik egy legális piac, ott szinte törvényszerűen megjelennek azok a szereplők is, akik a szabályozott útvonalakat megkerülve próbálnak hasznot húzni belőle.
Erről beszélgetett a Világgazdaság podcastjában Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország külső kapcsolatok szakértője és Gyöngyösi Balázs, stratégiai tanácsadó és a Greenfluence Consulting alapítója.
