Évente világszerte több mint 7 millió ember hal meg a cigarettázással összefüggő megbetegedésekben. A Dohányzásmentes Világnapon rendezett kerekasztal-beszélgetésen több felszólaló is kritikákkal illette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elzárkózását az ártalomcsökkentést célzó alternatívák iránt. A szakértők tudományos álláspontja szerint a füstmentes termékekkel csökkenthető lenne a cigarettázók száma, ezzel jelentős életminőségbeli változást lehetne elérni körükben.
1988 óta minden évben május 31-e a Dohányzásmentes Világnap (World’s No Tobacco Day), amelyet a WHO indított útjára. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a cigarettázás veszélyeire, és ezzel visszaszorítsa e káros szenvedélyt.
Hogy mennyien dohányoznak? A Lancet folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2019-ben világszerte 1,19 milliárd ember füstölt, ebből 155 millió fő 15-24 év közötti. Riasztó adat, hogy egy év alatt 7,7 millió haláleset írható közvetlenül a füstölés számlájára. Az utóbbi 30 évben 81 országban csökkent jelentősen a fiatalkorú cigarettázók száma, a világ országainak felében azonban semmilyen előrelépés nem történt (forrás 1).
Az OECD-tagországokban 2011-2021 között a 20,6%-os átlagról 15,9%-re csökkent a cigarettázók aránya. Magyarország az OECD statisztikája szerint még mindig az élbolyban található, hiszen a lakosság 24,9%- cigarettázik. Arányaiban csak 5 OECD-országban füstölnek többen: éllovas Indonézia 32%-kal, Bulgária a második 29%-kal, míg Törökország áll a dobogó harmadik fokán 28%-kal (forrás 2).
Idén a Dohányzásmentes Világnap apropóján az amerikai Adófizetők Érdekvédelmi Szövetsége (Taxpayers Protection Alliance, TPA) online webináriumot tartott a WHO dohányzásellenes stratégiájáról (forrás 3).
A résztvevők rámutattak az Egészségügyi Világszervezet megközelítésének ellentmondására: míg a szervezet célja a dohányzással összefüggő halálesetek számának csökkentése, addig továbbra is ellenzik az új típusú alternatívákat (például az elektronikus cigaretta, a hevített dohánytermékek, valamint a snüssz, ami nem összekeverendő a Magyarországon is kapható nikotinpárnával).
Martin Cullip, a TPA szakértője úgy véli, hogy a WHO figyelmen kívül hagyja a cigarettázókat és az e-cigaretta használókat, holott a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kockázatok túlnyomó többsége őket érinti.
Pippa Starr, az ausztrál A.L.I.V.E. (Australia, Let’s Improve Vaping Education) alapítója az országa kihívásait mutatta be: „Ausztráliában hatalmas a feketepiac, és naponta 66 ember hal meg dohányzással összefüggő betegségben” – mondta. „Ezek az esetek a WHO által által támogatott intézkedésekhez köthetők.”
„A füstmentes jövő eléréséhez az eszközök teljes skálájára szükségünk van. A tiltás kudarcot vallott már Mexikóban, Indiában és Szingapúrban is. A WHO nem néz szembe a valódi problémákkal” – fűzte hozzá Kurt Yeo, a dél-afrikai Vaping Saved My Life (VSML) nonprofit szervezet társalapítója.
„Az ártalomcsökkentés működik. Ezek a termékek ugyanis segítenek az embereknek változtatni. A WHO stratégiája azonban megakadályozza a hozzáférést, amely végső soron árt a közegészségügynek” – hangsúlyozta Reem Ibrahim, a brit Institute of Economic Affairs szakembere.
A beszélgetés résztvevői arra kérték a WHO-t, hogy fogadja el az innovációt, hallgassa meg a fogyasztók véleményét, és vegye fontolóra az ártalomcsökkentést, mint a dohányzás globális válságának leküzdésére szolgáló stratégiát. Persze a legjobb az lenne, ha a dohányosok teljesen leszoknának. Aki azonban valamilyen okból nem tud vagy akar leszokni, annak a füstmentes technológiák jelenthetnek alternatívát.
Forrás 1: https://www.healthdata.org/research-analysis/health-topics/smoking-and-tobacco
