Tovább erősödött 2024-ben az illegális cigarettafogyasztás Európa-szerte, így Magyarországon is, ahol a feketepiac aránya egy év alatt 8-ról 13%-ra nőtt. Ez a folyamat nemcsak közegészségügyi kockázatokat jelent, hanem jelentős adóbevétel-kiesést is. A vizsgált 38 országban ennél nagyobb növekedést csak Hollandiában mért a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég. A legnagyobb kihívást nem a csempészáru, hanem a hamisítványok jelentik.
A NATO Védelmi Akadémiájának (NDC) brüsszeli konferenciáján David Bird, a KPMG illetékes igazgatója a 2024-es adatokat rögzítő tanulmányt ismertetve elmondta, hogy a cigarettafogyasztás Európában 0,7%-kal 521,9 milliárd szálra csökkent, főként a legális piacokról beszerezhető dohányáru fogyasztásának 1,6%-os visszaesése miatt. Eközben egy év alatt az illegális forrásból származó dohánytermékek mennyisége 0,2%-kal 52,2 milliárd szálra nőtt – emelte ki.

A 38 európai ország, köztük az EU 27 tagállama, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Királyság piacait vizsgáló tanulmány szerint az illegális dohánytermékek fogyasztásának növekedése számos európai piacon az ilyen termékek mennyiségi növekedésének tudható be, különösen Franciaországban és Hollandiában. Az illegális dohánytermékek fogyasztásának legnagyobb visszaesését Ukrajnában, az Egyesült Királyságban és Görögországban figyelték meg.
A KPMG tanulmánya szerint az EU-ból származó adózatlan termékek aránya egy év alatt 2,3%-kal csökkent, amit a hamisítványok 1,4%-os növekedése ellensúlyozott.
Az európai piacokon a 8,7%-os emelkedés mellett a hamisított dohánytermékek a teljes feketepiac 42%-át tették ki. Emellett az úgynevezett illicit white, azaz a kifejezetten adóelkerülési céllal gyártott termékek aránya 7%-kal emelkedett egy év alatt, 18%-ra. Az egyéb csempészett dohánytermékek mennyisége 2020 óta csökken, az elmúlt évben 8%-kal – jegyezték meg.
Az illegális dohánytermékek aránya a vizsgált 38-ból 25 országban 10% alatt maradt 2024-ben. Ez a mérték Franciaországban volt a legnagyobb, elérve a 38%-ot, Írországban 32%, az Egyesült Királyságban 26%, Finnországban és Litvániában 20-20% volt. Magyarországon a dohánytermékek feketepiaci aránya 13%-ot tett ki – írták. A vizsgált országok közül Hollandiában egy év alatt megduplázódott a feketepiacon megtalálható illegális dohánytermékek mennyisége, arányuk 10,2%-ot ért el tavaly.
„Ha ezeket a cigarettákat legálisan vásárolták volna meg azokon a piacokon, ahol fogyasztották azokat, akkor az értinett országok mintegy 19,4 milliárd euró adót szedtek volna be” – fogalmaztak.
A KPMG 10 európai országban, köztük Magyarországon vizsgálta a hevített dohánytermékek helyzetét. Megállapították, hogy ezek fogyasztásának növekedése lassult ugyan, azonban még így is 9,1%-kal nőtt egy év alatt. A hevített dohánytermékek legnagyobb piaca Olaszország (15,06 milliárd szál), Lengyelország (7,01) és Németország (6,81) – tájékoztattak.
A tanulmány Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett közölte: tavaly 6,6 milliárd szálat tett ki az elfogyasztott cigaretták száma, 0,22 milliárddal emelkedve 2023-hoz képest. Ebből a csempészett és hamisított cigaretta mennyisége 0,9 milliárd volt, ami 0,38 milliárddal több, mint 2023-ban. A csempészett és hamisított cigaretta feketepiaci árusítása 175 millió eurós adóbevétel-kiesést okozott Magyarország számára, 79 millió euróval nagyobbat, mint 2023-ban – tették hozzá.