Ígérem, hogy visszatérek (Proxima)

Rendezte: Alice Winocour
Szereplők: Eva Green, Matt Dillon, Lars Eidinger, Zélie Boulant, Sandra Hüller
Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
Magyarországi bemutató: 2020. szeptember 10.

Eva Greennek szüksége volt már egy ilyen filmre, egy ilyen szerepre. Az egykori Bond-lány az utóbbi években a különféle képregény-feldolgozásokban (300 – A birodalom hajnala, Sin City – Ölni tudnál érte) és Tim Burton-filmekben (Éjsötét árnyék, Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Dumbó) nem tudott kiteljesedni. Alice Winocour író-rendező azonban esélyt adott neki, visszautasítva Diane Krugert, aki erősen érdeklődött a főszerep iránt. Így megmutathatta, milyen rétegzett és érzékeny alakításokra képes.

A sztori szerint az asztronauta Sara Loreau (Green végre ismét franciát alakíthatott) lehetőséget kapott, hogy eltöltsön egy évet a Nemzetközi Űrállomáson, ami kislány kora óta a legnagyobb álma volt. Ám ennek elérésében akadályozza őt egy irtózatosan nagy erejű dolog: az anyai szeretet. Sarának ugyanis van egy nyolcéves kislánya, Stella (Zélie Boulant), akit a volt férjével (Lars Eidinger) külön nevelnek. Szóval fel van adva a lecke: váltsa valóra a leghőbb vágyát, egyben pedig bizonyítsa be, hogy nőként képes helytállni ebben a többnyire férfiak által uralt szakmában, vagy „egy év nagyon hosszú idő” alapon mondja le az utat, és maradjon Stella mellett, akinek nagy szüksége van rá.

Az Ígérem, hogy visszatérek tehát első blikkre egy szép anya-lánya történet (és valóban ez a szál van a fókuszban mindvégig). Ám emellett számos réteggel rendelkezik: szól a dolgozó nők és anyák mindennapos kálváriájáról, a szülői lét által kikényszerített áldozathozatalról, a gyerekkori vágyak beteljesüléséről, a nők szakmai rátermettségéről és érvényesüléséről, illetve természetesen az űrhajózásról is. Alice Winocour melankolikus hangvételű filmje részletesen végigvezet minket a kilövést megelőző két hónap előkészületein, az űrhajósok felkészítésének nehézségein és a
karanténon keresztül egészen a nagy napig.

E tekintetben az Ígérem, hogy visszatérek akár dokumentumfilm is lehetne, hiszen Winocour az érzelmi sík mellett nagy műgonddal igyekezett megjeleníteni a film szakmai részét is. A hitelességet pedig csak erősítette, hogy sok jelenetet egy valódi űrhajóskiképző létesítményben, a kölni Európai Asztronauta Központban forgattak. Mindezeket figyelembe véve pedig az Ígérem, hogy visszatérek meglepően sok fronton jeleskedik dacára annak, hogy nem egy látványos sci-fi, hanem „csak” egy metaforáktól hemzsegő csendes kis dráma pereg a szemeink előtt, Eva Green eddigi karrierjének egyik legjobb alakításával megspékelve.