Több klónt gyárt, mint gyereket, mégis sikeres a levéltetí

Az ivaros szaporodás genetikai sokféleséghez, így például mérgek elleni rezisztenciához vezet. A levéltetveknek ez azonban úgy is sikerül, hogy évente csupán egyszer párosodnak – a fennmaradó időben klónozzák magukat.Szíznemzéssel akár napi tíz klónt is "legyárt" egy nőstény. Ez pedig elég ahhoz, hogy a rovarok világszerte milliárdos károkat okozzanak a mezőgazdaságnak.

A kevéske szex és a robbanásszerí szaporodási ráta kombinációja teszi a levéltetveket a világ legsikeresebb kártevőivé – vonta le a tanulságot tanulmányában Atlant Bieri, a zürichi egyetem kutatója a Journal of Evolutionary Biology címí szaklapban. A nőstények csak ősszel hoznak létre egy hímgenerációt, amelyek ezt követően velük párzanak.

Ezzel tudják megtartani genetikai változatosságukat, és válhatnak rezisztenssé a különböző mérgekkel szemben. Bieri szerint csak mintegy minden huszadik generáció szaporodik ivaros úton, mégis hatalmas a parányi levélszívók genetikai sokfélesége, és az amúgy fokozottan levéltetí-rezisztens növényeket is megtámadják. Ez jócskán megnehezíti az ellenük folytatott küzdelmet.

A kutatók nádképí csenkeszt, egy elterjedt európai fífajt telepített, és a físzálakra gabonalevéltetveket helyezett. A fí felét gombafonalak nőtték be, amelyekkel a növény a kártevők ellen védekezik. A várakozásoknak megfelelően a legtöbb levéltetí itt nem érezte jól magát – lassabban fejlődtek, kevés, vagy semennyi utódjuk nem lett, és hamarabb elpusztultak.

Egyes példányokat azonban ez nem zavarta, annak ellenére, hogy a növényi nedível együtt a gombamérgek koktélját is felszívták. Tehát nemcsak túlélték a mérget, hanem meglepően hamar alkalmazkodtak hozzá, ami más élőlényeknek amúgy csak sok generáción át történő ivaros szaporodással szokott sikerülni.

Az emberre átszámítva a levéltetí taktikája négyszáz évente egy szexuális együttlétet jelentene. A mi evolúciónkra nézve ez katasztrofális lenne – írja Brieri a Der Standard címí osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at).