Az egyszerre több dologra koncentrálók nem feltétlenül jók a figyelemmegosztásban, sőt közülük kerülnek ki a legalkalmatlanabbak – erre a meglepő eredményre jutottak a Stanford Egyetem kutatói.
A tudósok 262 egyetemi, illetve főiskolai hallgatóval végeztek kísérletet: két csoportban vizsgálták memóriájukat, egyik dologról a másikra való átváltási képességüket és egyetlen dologra való koncentrálási képességüket. Az egyik csoport figyelme sok, a másiké kevesebb dolog között oszlott meg. A kutatás eredményeit az Amerikai Tudományos Akadémia kedden megjelent hírlevelében tették közzé.
Legjobban az lepte meg a kutatókat, hogy az egyidejíleg nagyon sokféle dologgal foglalkozók mennyivel gyengébben teljesítettek a többiekhez képest. A kísérletben résztvevők először bejelölték egy listán, általában milyen médiumokkal (tévé, számítógépes videó, zene, számítógépes játék, telefon, írott szöveg, stb.) foglalkoznak egyszerre. Az eredmény az 1,5-től több mint 4 médiumig terjedt. A figyelem tesztelésekor azonban kiderült, hogy a sokfele koncentrálók nem voltak képesek kiszírni a lényegtelen információkat.
Ráadásul bebizonyosodott, hogy a memóriájuk sem volt nagyobb teherbírású egyszerre kevesebb felé figyelő társaiknál, tehát nem azért fogadták be a szükségtelen dolgokat. Az is kiderült, hogy a sokfelé figyelők nem képesek külön-külön egy feladatra koncentrálni, állandóan az összes előttük lebeg. Fel is vetődött az egyelőre még válaszra váró kérdés: vajon miért azok foglalkoznak egyszerre a legtöbb dologgal, akik amúgy a legrosszabb figyelemmegosztó képességgel bírnak?
"Vajon a figyelemmegosztás teszi őket pocsék figyelemmegosztóvá, vagy gyalázatos figyelemmegosztásuk miatt fecsérlik sokfelé a figyelmüket? Veleszületett vagy tanult dolog ez?" – tette fel a kérdést Clifford Nass a Stanford kommunikációs tanszékéről.
Nass szerint komoly társadalmi aspektusa is van a kérésnek, hiszen manapság társadalmi jelenség a figyelemmegosztás. A telefon és a vezetés közötti figyelemmegosztásból annyi baleset származik, hogy sok amerikai államban tilos a mobilhasználat a volán mögött. Az ügyvédek és hirdetők pedig gyakran lényegtelen információkkal terelik el – osztják meg – a befolyásolandó célcsoport figyelmét.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak: akkor miben is jók a figyelemmegosztók? "A sokfelé figyelők egyszeríen megvesznek az információgyíjtésért. Egyre többet és többet akarnak" – mondta Eyal Ophir, a kutatás vezetője "felfedező" csoportnak nevezve őket. Ezzel szemben az egyszerre kevesebb dologgal foglalkozók szerinte a "kiaknázók, akik szeretnek elgondolkodni a kapott információkon".
