Ahol hallani, amint a Föld fordul

Megdöbbentő, de tény: több ember fullad meg, mint ahány a szomjúság vagy a kiszáradás okán pusztul el a Szaharában. Mert bár igazán nem esik túl gyakran a sivatagban, és nem is esik sokáig, de ha mégis, borzalmas erővel zuhog. Erről legtöbbet azok a francia légionáriusok tudnának mesélni, akik megküzdöttek már az életükért az esőben. &Iacuteme a Föld három legszebb s legveszélyesebb sivatagja. És egy ráadásnak.1. Góbi-sivatag, Mongólia
A legenda szerint a Góbi-sivatag akkor keletkezett, amikor egy fekete mágus mongol fővezért elüldöztek otthonából a kínai csapatok. Amint a mongol sámán elhagyta otthonát, néhány varázsszót mondott és mögötte elpusztult minden, csak a sivatag maradt utána…A Dél-Mongólia nagy részét betakaró sivatag – a Szaharával ellentétben – hatalmas síkságokból áll, melyeket sziklás kőtömbök tarkítanak. A hőmérséklet nyáron elviselhetetlenül meleg, mintegy 40 fok körüli, míg télen kibírhatatlanul hideg, sokszor -40 °C fokot mutat a hőmérő. A sivatag élővilága ennek megfelelően különleges, itt él a kulan, a ritka antilopfajta és a világ egyetlen sivatagi medvéje. De a takik (lófajta), hóleopárdok, farkasok és tevék se ritkák.

A kétlábú vendégek táborát a sivatagban a nomád mongolokból összeállt karavánok alkotják, ezek a mongóliai Altanbulagból Pekingbe tartanak. Dzsingisz kánnak köszönhetően a mongolok barbárokként vonultak be a világtörténelembe, azonban valójában nyoma sincs köztük a barbároknak. A mongol vendégszerető nép, a kegyetlen sivatagi körülmények közepette gyakran bízták magukat mások segítségére, útba igazítására, vendégszeretetére. A Góbi-sivatag az archeológusok valóságos kincsesbányája, több dinoszaurusz-csontvázat találtak már itt, ráadásul a föld felszínétől néhány centiméterre.

2. Szahara-sivatag, Mali
A Szaharában az eső meglepetés, a közepén hófödte csúcsok magasodnak, mint az állandóság jelképei, a hőmérséklet pedig maga a változatosság: télen például 14 fok alá csökken. Ezek után ember legyen a talpán, aki ki tudja számítani a sivatag időjárását. A többi stimmel: a Szahara valóban hatalmas, a napsütés sok, de még több a homok. Több mint 8370 km hosszan húzódik, területe 9 millió négyzetkilométer. Ez az USA területének fele… &Aacutem napról napra nő. Csupán a negyedét borítja homok, de a homokdínék némelyike több száz kilométer hosszú.

Azok a legendák, amelyek szerencsétlen utasok, karavánok, sőt egész hadseregek pusztulását beszélik el a nevezetes szaharai homokviharban, amely akár kilométer magas falakat képes megmozgatni, korántsem alaptalanok. A sivatag folyamatosan hódítja meg az észak- és közép-afrikai területeket, a szél általában fúj, de amikor eláll, az itt élők szerint olyan nagy a csönd, hogy hallani lehet, ahogy a Föld fordul. Aki eljut idáig, próbálja ki az éjszakai sivatagi tevetúrát. A levegő tiszta, a csillagok pedig oly közeliek, hogy az ember eléri a kezével.

3. Atacama-sivatag, Chile
Az Atacama-sivatag olyan száraz, mint egy absztinens kántor játéka a vasárnapi misén. Ez a Föld legszárazabb pontja. Némely foltjaira az írott történelem tanúsága szerint még egyáltalán nem esett eső. Az évi csapadékmennyiség itt 1 centiméter, ez is a leszálló ködből fakad. A hegyek közé szorított sómedence semmiféle életet nem tír meg. Tehát száraz, üres, kietlen. Ami miatt mégis érdekes az Atacama-sivatag, az nem más, mint hogy valószíníleg a Föld legdrámaibb tájképét kínálja. A természet csodái egyszerre jelennek meg itt. San Pedro egy oázis a Salar de Atacama partján, a falu fölé alvó vulkánok tornyosulnak hajdani inka áldozati szentélyekkel.

San Pedrótól nem messze található a Hold völgye, a sóval borított, hegycsúcsok közé szorult völgy Dali-képekre emlékeztet. Északra a 150 méter mély Chiu-Chiu lagúna tündöklik, egyedülálló jelenség a sivatag közepén. Még északabbra haladva található a Föld legmagasabban fekvő gejzírtelepe, az El Tatio. A gejzír fontos kutatóhelye az archeológusoknak. Mivel nincs csapadék, a történelmi emlékek remek állapotban maradtak fenn az idők folyamán.

+1. Outback, Ausztrália
Az utazók többsége állítja, a földrész belseje, a déli és az északi terület közötti hooossszzzúúú út a legterméketlenebb és legelhagyatottabb tája a kék bolygónak. És igazuk is van. A Stuart főút, vagy ahogy a helyiek nevezik, a sáv (track) vezet át e kopár tájon. Adeilaide-től Darwinig tart az út, kezdetben őserdőn halad át, aztán a Simpson-sivatagon, amelyre már a kopárság jellemző; annál megkapóbb a szép mintákat rajzoló homokdínék látványa a vérvörös McDonnell-hegység tövében. Itt forgatták a Mad Max harmadik részét, a környéken mély csönd honol, csak a varjak károgása zavarja olykor.
De éppen a földöntúli nyugalom és vákuum az, ami ezt a vidéket különlegessé teszi.

Ez a hiány, üresség az utazóra is hat, a monotónia miatt mindenféle gyakorlás vagy akarat nélkül meditatív állapotba lehet jutni. A Stuart főút megépítése óta a vérbeli utazók már nem szeretik annyira ezt az útvonalat, sokkal inkább a rázósabb, kalandosabb átkelőket, mint például az Oodnadattát, a birdsville-i és a tanami trackeket. &Aacutem, ha szabadulni akar a városi zsivajból, jobb helyet nem is választhatna…     §