A koevolúció jelensége nyújthat magyarázatot arra vonatkozóan, hogy más-más helyeken miért öltenek magukra különböző színí lombruhákat a fák ősszel – állítják izraeli és finn kutatók.Elmélkedésük mozgatórugója az a megfigyelés volt, miszerint az észak-amerikai és kelet-ázsiai fafajok levelei ősszel leginkább vörös színben pompáznak, míg Európában ilyenkor a sárga az uralkodó. A finn kuopioi egyetem biológusa, Jarmo Holopainen szerint azok a rovarok a felelősek a jelenségért, amelyek évmilliókkal ezelőtt ősszel a fák lombjaiból táplálkoztak – írja a Der Standard címí osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A levelek zöld színét a klorofill neví színanyag okozza. Amikor a mérsékelt égöv lombhullató fái ősszel felkészülnek a télre, először a klorofill bomlik le leveleikben. Ekkor előtínnek az addig is jelenlévő sárga pigmentek. Ahhoz azonban, hogy "kipiruljon", a fának "le kell gyártania" a vörös antocián neví színanyagot, mivel az a sárgával ellentétben azzal nem rendelkezik.
Hogy miért pazarol a növény ennyi energiát a vörös színre, nem tudni biztosan, de feltételezések szerint az egyrészt elősegíti az aminosavak kimenekítését a levelekből a fás részekbe, másrészt elijeszti a rovarkártevőket, amelyek hasznot húznának az aminosaváradatból.
35 millió évvel ezelőtt még az örökzöld őserdők uralták bolygónkat, de a jégkorszakok és az aszályos időszakok miatt megjelentek a lombhullató fajok, amelyek a rovarok ellen védekezvén ősszel vörösbe öltöztek – magyarázza az elméletet Holopainen. Ez egy koevolúciós, tehát több faj evolúciós kölcsönhatására alapuló jelenség.
Észak-Amerikában és Ázsiában a növények a jég előrenyomulásával illetve visszahúzódásával északabbra vagy délebbre vándoroltak, és magukkal vitték a rovarokat is. Európában azonban a zömmel kelet-nyugati irányban húzódó hegyvonulatok gátat szabtak a fák észak-déli mozgásának, így ezek kártevőstíl kipusztultak.
A fiatalabb eredetí európai fajok, amelyek a jégkorszakok után vették birtokba a kontinenst, már jóval kevesebb rovarral találták szembe magukat, így a vörös szín jelentősége elmaradt – írják a kutatók a New Phytologist címí szaklapban.
A hipotézist eddig csak megfigyelések támasztják alá.
Bizonyos skandináv törpecserjék például állítólag a vastag hótakaró alatt túlélték a jégkorszakokat, velük pedig a kártevők is. Így a rovarok és fák harca folytatódott, a vörös szín pedig megmaradt. Holopainen arról is beszámolt, hogy a rezgőnyár európai és amerikai változata akkor is más színt ölt fel ősszel, ha ugyanarra a helyre ültetik. A hipotézist az evolúciós időtartamok hossza miatt valószíníleg lehetetlen lesz kísérlettel bizonyítani.
