Az élet alapkövét találták meg egy üstökösön

A legegyszeríbb fehérjealkotó aminosavat, a glicint elsőként mutatták ki egy üstökös anyagából, ami alátámasztja az elméletet, mely szerint egy üstökös közvetítésével érkezhetett az élet a Földre – jelentették be hétfőn a NASA kutatói az Amerikai Kémiai Társaság washingtoni éves találkozóján."Korábban meteoritokban már találtunk aminosavakat, ám ez az első eset, hogy üstökösben is detektáltuk jelenlétüket" – mondta Jamie Elsila, a NASA asztrobiológusa. A glicin nyomait egy olyan anyagmintában mutatták ki, melyet a Wild-2 elnevezésí üstökös porából vett a Stardust amerikai írszonda mintegy 390 millió kilométerre a Földtől 2004 januárjában.

A gáz- és pormintákat aerogéllel, egy szuperhabos anyaggal gyíjtötték össze. A "zsákmány" két évvel később jutott el a Földre, miután az anyagmintát tartalmazó bádogdoboz levált az írszondáról és a utahi sivatagban ejtőernyővel "hazatért".
A Wild típusú üstökösökről úgy vélik, hogy a naprendszer hajnalából, több milliárd évvel ezelőttről származó anyagszemcséket őriztek meg, melyek magyarázó ötletekkel szolgálhatnak a Nap és a bolygók kialakulásával kapcsolatban.

A legegyszeríbb, leggyakoribb fehérjealkotó aminosav, a glicin detektálásáról elsőként tavaly számoltak be, ám a kutatóknak még bizonyítaniuk kellett a vegyület Földön kívüli eredetét. "Nem lehettünk biztosak benne, hogy nem az írhajó gyártásakor vagy kezelésekor került oda" – mondta Elsila, a tanulmány vezetője.

Az aminosavak összekapcsolódásával állnak elő a fehérjék, melyek az élet alapját képezik. Fehérjemolekulák építik fel a hajat ugyanúgy, ahogy az élő szervezetek folyamatait szabályozó enzimeket is. A tudósok több elméletet állítottak már fel arról, hogy a bonyolult fehérjemolekulák a Földön képződtek-e, vagy kívülről, az írből érkeztek bolygónkra. A legutóbbi felfedezések "az élet az írből eredt" teóriáját erősítik.

"A glicin felfedezése egy üstökösben azt az elképzelést támogatja, hogy az élet alapvető építőkövei jelen vannak az írben, és alátámasztja az érvelést, mely szerint az élet inkább gyakori lehet az írben, mintsem ritka" – közölte Carl Pilcher, a NASA kaliforniai Asztrobiológiai Intézetének igazgatója.

Glicint és más aminosavakat is találtak korábban néhány meteoritban, ezek közül a leginkább figyelemre méltó az 1969-ben, az ausztráliai Murchison városa mellett becsapódott volt – tette hozzá Elsila.