A kreatív szakács étterme

A kreativitás szót igen gyakran halljuk manapság. Munkaerő-felvételnél, az oktatásban, vagy akár a párkapcsolatokkal összefüggésben is egyre többször jelenik meg ez a fogalom: egyrészt mint érték, másrészt mint elvárás.De mit is értünk alatta? Valami újszerít? Esetleg meglepőt? Vagy éppen valami megbotránkoztatót?
A „kreativitás” szó eredeti jelentésében azt fejezi ki, hogy „olyant találunk ki, amit soha senki nem vár el” (Sas István, Kreatív, 1998. március). A mindennapok gyakorlatára alkalmazva nem arról van szó tehát, hogy – Rita Mae Brown szavaival élve – „miközben egyfolytában ugyanazt tesszük, azt reméljük, hogy valami más fog történni”; hanem arról, hogy egy kedvezőbb hatás elérése érdekében szakítunk a megszokott sémákkal – még ha ezzel olykor meg is döbbentünk másokat.
 
Sokan állítják magukról, hogy ők nem kreatívok, és ne is várjon tőlük senki szokatlan gondolatokat, tetteket. Ezzel bizonyos helyzetekben nincs is probléma, hiszen mindennapi rutincselekedeteink végrehajtásához olykor nem is kívánatos a túlzott ötletesség – éppen azért, mert azok megvalósítása általában időigényesebb, mint a megszokottaké. A kávéfőzés, a munkába való eljutás vagy a kutyasétáltatás rutinból is megoldható. Ugyanakkor, ha néha, mondjuk, fahéjat teszünk kedvesünk kávéjába, vagy villamosozás helyett inkább átsétálunk a hídon, esetleg rájövünk arra, hogy a kutyát kocogva is lehet sétáltatni – mindjárt kellemes változatosságot vihetünk mindennapjainkba. Ráadásul, mivel a kreativitás alapvetően képesség, ez azt jelenti, hogy egy része „velünk születik”, de – főleg ennek hiányában – fejleszthető is. Igen ám, de hogyan? Végtére is az iskolában sincs ilyen tantárgy. Az 1. táblázat olyan egyszerí technikákat mutat be, amelyekkel akár a „legkockafejíbb” emberek is formálhatnak szokatlan, új ötleteket.

Az angol kifejezések kezdőbetíi a „scamper”, azaz „ugrálás, szökellés” szót alkotják. Nem véletlenül; ez ugyanis találóan fejezi ki azt, hogy a kreatív gondolkodás semmiképpen sem az „egyvonalas”, lineáris gondolkodásra épül. Napjaink hálózatosan felépített világában ezért is van akkora jelentősége egy olyan gondolkodásmódnak, amely képessé teszi az embereket arra, hogy – Schumpeter kifejezését véve kölcsön – „teremtő rombolással” újszerít alkossanak azokon a területeken, ahol a hagyományos módszerek már nem míködnek. A hálózatosságra épülő kreatív gondolkodás nem napjaink szülötte. Az embereknek mindig is volt igényük arra, hogy javítsanak életfeltételeiken. Az ilyen minőségi ugrások, „szökellések” kivitelezésére pedig általában a kreatív gondolkodás alkalmas. Nem egy találmány pontosan ezt bizonyítja, amint ezt a következő példák is mutatják.

» Masaru Ibuka szakított azzal
a ma már természetesen érthetetlennek tínő, de akkoriban dogmaként kezelt szokással, hogy egy magnónak a hang rögzítésére kell feltétlenül képesnek lennie. Amint „beugrott az isteni szikra”, a Sony híres elnöke rögtön képessé vált arra, hogy a fülhallgatót kombinálja a kis méretínek megalkotott magnóval. Az eredményt máig sokan élvezzük: ez a sétamagnó, azaz a walkman, vagy továbbfejlesztett változata, a discman. Ennek ugyanakkor jelentős társadalomszervezési kihatása is volt, hiszen ez jelentette egyben a „a távirányítással vezérelt társadalom” („remote controlled society”) kezdetének materiális aspektusát, illetve annak némileg szimbólumává is vált.

» Henry Ford azáltal, hogy megfordította az akkoriban aranyszabályként kezelt tézist, tehát az „az embert vinni a munkához” szemlélet („bring people to the work”) helyett a „munkát vinni az emberhez” („bring the work to the people”) megközelítést alkalmazta. &Iacutegy vált képessé arra, hogy megalkossa a futószalagot, amely –
a sétamagnóhoz hasonlóan – egy új társadalmi-gazdasági rendszer jelképévé vált.

» Alfred P. Sloan úgy gondolta, hogy a mobilitásra épülő amerikai társadalomban nem feltétlenül kellene az embereknek először kifizetniük az autót ahhoz, hogy vezethessék is. Innen terjedt el aztán az egész világon a részletre fizetés gyakorlata, ami makrogazdasági szempontból a jövedelem elköltésének előzetes meghatározását jelenti; ez pedig ismételten egy korszak társadalom- és gazdaságszervezési elvévé vált.

Ha nem is ilyen jelentős, makroszintí következményekkel járó ötletekre vágyunk, sokunk számára nagyon is szükség lenne egy kis innovációra azon a területeken, ahol élünk és dolgozunk. A következőkben egy gyakorlati példán mutatom be, hogy miként tudnánk mi magunk is hasonló ötleteket alkotni, ha esetleg valamilyen okból kifolyólag nem is születtünk – Dr. Nováky Erzsébet szavaival élve – „amorf-fejínek”?  Tegyük fel, hogy szeretnénk egy éttermet nyitni. Rengeteg vendéglő van a városban, és mi úgy szeretnénk versenyelőnyre szert tenni a piacon, hogy kreatív ötletek segítségével vonzóbbá tesszük vállalkozásunkat a többinél. Alkalmazzuk az 1. táblázatban feltüntetett megfordítás módszerét! Elsőként írjuk fel azokat a hiedelmeket, amelyeket az éttermekre vonatkozóan igaznak tartunk.

(1) Az étteremben adott választék van, amelyet az étlapon kommunikálnak.
(2) Az étteremben fizetni kell az elfogyasztott ételért.
(3) Az étteremben ételt szolgálnak fel.

Majd pedig – egyszeríen – fordítsuk meg őket.
(1) Az étteremben nincs választék, sem étlap.
(2) Az étteremben ingyen eszünk.
(3) Az étteremben nem szolgálnak fel ételt.

A továbbiakban – példaként – haladjunk tovább az első megfordított ötlet nyomvonalán:
• a szakács elmondja, milyen alapanyaga van a konyhán;
• a vendég kiválogatja közülük, amit szeret;
• a szakács elkészít belőlük egy ételt, maximálisan egyénre szabva;
• az „eredményt” elnevezi a vendégről;
• a vendég megkapja papíron, kinyomtatva a róla elnevezett étel receptjét;
• és persze az ételt is…

Ezennel megnyithatjuk az ország első kreatív vendéglőjét, amelyet stílusosan „A kreatív szakács éttermének” is nevezhetünk. A „megfordítás” destabilizálta a konvencionális gondolkodásmódot, ezáltal felszabadította az elmét, az ötletek könnyedén jöttek, az információk provokatív, új módon tudtak összeállni. Ahogy angolszász nyelvterületen mondják, megvalósult a „think out of the box”, vagyis sikerült „kigondolnunk a dobozból”. Ebben az értelemben a „doboz” jelképezi a hagyományos szemléletet, amely rögzült cselekedetek ismétlésére teszi képessé az embert. Láttuk, hogy ez nem minden esetben rossz, hiszen ez alapján tudunk rutinszerí cselekvéseket végrehajtani. Vállalati szinten azonban mindenképpen szükség van arra, hogy időnként képes legyen megújulni a szervezet, és ebbe beleérthetünk a termékektől kezdve a legszélesebb értelemben vett vállalati kultúráig mindent. Ahogy a Microsoft vállalat irodájában olvashatjuk: „Mi magunk tesszük feleslegessé a termékeinket, még mielőtt valaki más megtenné”.

Láthatjuk, hogy a kreatív módon történő változtatásra való készség szorosan összekapcsolódik a jövőformáló erő meglétével. Hiszen csak az tud a jelenben olyan döntéseket hozni, amelyek egy számára vonzó, kívánatos jövő megvalósulását segítik elő, aki nem fél a változástól, a változtatástól; és azt is vállalja, ha a hagyományos struktúrában bízó emberek olykor érthetetlennek tartják a viselkedését. Ahogy a Hamil & Prahalad nyilatkozta: „Azok a vállalatok, amelyek megalkotják a jövőt, forradalmárok. Felforgatók, akik megszegik a szabályokat. Nem attól leszel előrelátó, hogy jobb módszereid vannak, hanem attól, hogy kevésbé vagy korlátolt”.

Nem arról van tehát szó, hogy mindent, ami régi, szét kell törni vagy épp „meg kell fordítani”; azonban fel kell ismerni, hogy mikor kezd egy „jól bevált módszer” a kívánatos jövők megvalósulásának útjába állni.  A változtatás szükségességének felismerése intellektuális tevékenységként, a változtatásra való képesség jövőformáló erőként jelenik meg. A célok definiálásához és a konkrét kivitelezéshez szükséges a kreativitás, ami tehát nem egy „univerzális gyógymód”, de mindenesetre egy sokoldalú eszköz, amely a megfelelő kezekbe kerülve csodás dolgokat tud létrehozni.    §

1. táblázat: Kreatív gondolatok mesterséges megalkotásának lehetséges eszközei

S     SUBSTITUE          HELYETTES&IacuteT
C     COMBINE              KOMBIN&AacuteL
A      ADAPT                   &AacuteTVESZ
M     MODIFY                 MÓDOS&IacuteT
P     PUT TO                  M&AacuteS CÉLRA FELHASZN&AacuteL
    OTHER USES     
E    ELIMINATE              ELT&OumlR&OumlL
R    REARRANGE/       &AacuteTRENDEZ/ MEGFORD&IacuteT
    REVERSE