Hormonkezelt diabétesz

Amerikai kutatók bizonyítékot találtak az elhízás és a cukorbetegség közötti biokémiai kapcsolatra.Régóta ismert tény, hogy a felnöttkori diabéteszben szenvedők nagy része túlsúlyos, ám eddig nem sikerült megtalálni a konkrét kapcsolatot az elhízás és a betegség között. Egy kutatócsoport állatkísérletek során most megállapította, hogy az elhízott egerekben egy olyan (MSH jelzésí) hormon lelhető fel, amely a cukorbetegség kialakulásához szükséges, s amelyet egy az egerekben és emberekben egyaránt meglevő gén (POMC) kódol. A hormon híján az egerekben nem alakult ki a cukorbetegség. &Aacutem amikor az egereknek ezt a hormont adagolni kezdik, fokozatosan érzéketlenné válnak az inzulinra, és cukoranyagcseréjük megváltozik. Mivel a gén és a hormon az emberben is jelen van, igen valószíní, hogy
a magasabb hormonszinttel rendelkező elhízott egyének hajlamosabbak a cukorbetegségre. A felfedezés a megelőzésben és a kezelésben is új utakat nyithat. Az elhízott emberek magas hormonszintjét figyelni és csökkenteni lehetne.

Megtalált gének: iszákosság és memória
• San Franciscó-i kutatók megtalálták azt a gént, amely az iszákossági hajlamot befolyásolja. Igaz, még csak a férgeknél, ám azt remélik, e felfedezés hamarosan hozzájárul majd az alkoholfüggőség gyógyításához. A hat éven át tartó kísérlet során a kutatók több százezer féreg szervezetébe fecskendeztek alkoholt, tanulmányozva azt, hogy testi míködéseik miként módosulnak ugyanannyi alkohol elfogyasztása nyomán. Munkájuk eredményét a Cell címí tudományos folyóirat adta közre. A részeg férgek lassabban és bizonytalanabbul mozogtak mint józan társaik, és kevesebb petét raktak. A józanok szabályos S-alakot vettek fel előrehaladó mozgásuk során, míg ittas társaik teste jóval kevésbé formázott görbületet mutatott, és előrehaladó mozgásuk rendezetlenebb és erőtlenebb volt. A kutatók az alkohollal befecskendezett, ám józan maradt férgek testében az alkoholnak a szervezetbe történő beépítését végző gén mutáns változatára bukkantak. Ez a génmutáció az oka annak, hogy hordozóik immunisak az alkohol hatásaira. A szóban forgó gén természetes funkciója az agytevékenység lelassítása. Azoknál a férgeknél azonban, amelyek a mutáns gént hordozzák, az alkohol-bevitel fokozása mellett sem lassult az agymíködés.

• Egy amerikai kutatócsoport azonosította azt a speciális, fehérjetermelő gént, amely segít leküzdeni az Alzheimer-kór pusztító hatásait. A Pin1-nek nevezett gén olyan fehérjét állít elő, amely helyrehozza azokat a károsodásokat, amelyeket egy a kórt előidéző másik fehérje okoz az agyi idegpályákon. Mint ismeretes, az Alzheimer-kór súlyos emlékezetvesztéssel és személyiségzavarokkal jár. Többnyire az időseket érinti, a 80 éven túliaknak csaknem a fele szenved tőle. A kísérletek tanúsága szerint az egészséges agyban a Pin1 nagy mennyiségben van jelen, míg az Alzheimer-kórban szenvedők esetében ez a gén hiányzik, vagy csak csökkent mértékben található meg – így nincs ami ellensúlyozni tudná a károsodást okozó fehérje hatásait.

Függőségek: drog és cigaretta
• Magyarországon először készült olyan reprezentatív felmérés, amely kifejezetten
a felnőttek drogfogyasztását vizsgálta. A  BK&AacuteE pedagógia és pszichológia tanszéke tudományos munkatársának elemzései egy 2001-ben végzett országos reprezentatív felmérésen alapulnak. E szerint 2001-ben a 18 és 65 év közötti lakosság 6,4 százaléka használt már életében valamilyen kábítószert. A tapasztalatok szerint a droghasználatban nem, kor és lakóhely szerint is jelentős különbségek mutatkoznak:  a budapesti, 35 év alatti férfiak több mint 40 százaléka fogyasztott valamilyen tiltott szert, míg a 35 évesnél idősebb vidéki nőknél ez az arány mindössze fél százalék.

A droghasználók többsége 19-20 éves korában próbálja ki először a kábítószert. A vizsgálat megerősítette, hogy a magyar társadalom igen keveset tud a kábítószerekről, például nem tesz különbséget az egyes drogfajták hatása és veszélyessége között, ugyanígy differenciálatlanul gondolkodik a megelőzés módszereiről. A magyar lakosság szigorúan elutasító a drogokkal szemben, ugyanakkor európai viszonylatban is magas azoknak a száma, akik a drogfogyasztókat nem kezelik bínözőként. Magyarországon továbbra is a marihuána a legelterjedtebb kábítószer, 1999-ben a 16 éves középiskolások csaknem 12 százaléka szívott már füves cigit, az LSD-t, illetve ecstasyt kipróbálók aránya pedig meghaladta a 3 százalékot. A heroin-, kokain- és crack- (kokainszármazék) fogyasztók aránya 1 százalék körül mozog.  

• A magyar felnőttek a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztói évente és fejenként 2400 szállal, a hazai lakosság 37 százaléka dohányzik.  A World Health Organization (WHO) adatai szerint a világon 1,1 milliárd dohányos él,
és évente 4,9 millióan halnak meg valamilyen dohányzással kapcsolatos betegségben. Magyarország a dohányzás szempontjából az élmezőnybe tartozik, átlagosan 2400 szál cigarettát szívunk el évente és fejenként, míg az uniós tagországok lakói csak 1600-at.  Különösen aggasztó, hogy a nők cigarettafogyasztása 1995 és 2000 között 17 százalékkal emelkedett, illetve, hogy az első cigarettát átlag 13 évesen szívjuk el.  A világon minden páros év májusában, idén is elindul a Hagyd abba és nyersz! program a legalább egy éve dohányzó felnőttek számára. A jelentkezőknek legalább négy hétre le kell tenniük a cigarettát, cserébe – a jótékony egészségügyi hatások mellett – részt vehetnek a világdíj- és a földrészdíj-sorsoláson. A honi szervezők idén 10–15 ezer résztvevőre számítanak.

Fémzabáló baktérium
A Science címí tudományos szaklap közlése szerint a „Geobacter sulfurreducens” nevet viselő baktériumcsalád egyik tagja az egész élővilágban egyedülálló képességekkel rendelkezik. A bacilus ugyanis a földben, kőzetekben él és fémekkel táplálkozik. Fémfelismerő képességét egy speciális génnek köszönheti, ennek „segítségével” kutat a talajban ércek után.  Mikor megtalálja táplálékát, egy különleges, redukciónak nevezett kémiai eljárással megkezdi annak lebontását. Az anyagcsere-folyamatai révén a fémekből energiát nyer, elektromosságot állít elő.  A  most vizsgált baktérium azért számít különlegesnek, mert jóval több fémet képes  megenni mint családja egyéb tagjai, rokonai, de nagyobb feszültséget – több áramot – is generál. Genetikai térképe igen összetett, csak az elektromosság fejlesztéséért több mint száz gén és fehérje felelős. A mikroba egyébként  egyaránt megél oxigénszegény és oxigéngazdag környezetben. A kutatók szerint a baktérium elszaporítása az atomhulladék-temetőkben igen áldásos lehet…