Fából épült volna eredetileg a Hadrianus fala?

Hadrianus falát eredetileg fagerendákból ácsolták, s csupán néhány évvel később készült el a kőépítmény – állítja egy brit régész.Hadrianus császár uralkodása alatt, Kr. u. 122 és 127 között építettek a falat, amely a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig húzódik Észak-Angliát keresztülszelve. A 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles fal a birodalom határait volt hivatott megvédeni a barbárok támadásaitól.

Római mérföldenként, 1481 méterenként erődöket építettek, ezek között pedig meghatározott távolságban két-két bástyát helyeztek el. A fal mentén a rómaiak utakat is építettek, valamint létrehozták a hadtáp támaszpontjait.

A régészeket már régóta foglalkoztatta, hogy a rómaiak miért a Hadrianus fala előtt 1-2 méterrel ástak árkot, amely párhuzamosan fut az építménnyel annak egész hosszán, hisz ez a konstrukció lecsökkentette a védekezést szolgáló építmény hatékonyságát. Felfedezték a három sorba rendezett rejtélyes cölöplyukakat is, amelyek szintén a fal előtt futottak.

A szakembereket az is érdekelte, hogy az árok miért "kanyarodik be" a római mérföldenként emelt erődök felé.
A Northumberland-grófságbéli Hexham város archeológusa, Geoff Carter elméletét saját honlapján fejtette ki 65 ezer szavas tanulmányában – olvasható a Hexham Courant (http://www.hexham-courant.co.uk) online kiadásában.

Geoff Carter, aki évek óta kutatja a cölöpépítmények titkait, úgy véli, az árkot eredetileg az ideiglenes építmény alapjánál ásták ki. A bástyákat ugyanis két cölöpkerítés közötti folyosó kötötte össze, mögöttük pedig biztonságban építették a kőfalat. "Ez megmagyarázza, hogy az árok miért van oly távol a faltól, ahogy azt is, hogy miért +fordul be+ az bástyákhoz" – hangsúlyozta Geoff Carter.

A cölöpöket igen sírín verték le – 1,2 méterre hat jutott belőlük, az építmény szélessége három méteres volt, magassága pedig elérte a 6 métert. Geoff Carter számításai szerint 2,5 millió fát vághattak ki, hogy megépíthessék. Ez volt minden idők egyik legnagyobb faépítménye. A cölöpkerítéseket csupán azután bontották le, hogy megépült a kőfal.
Geoff Carter, hogy kiszámítsa, mennyi időbe is tellett a cölöpkerítések megépítése, Julius Caesar A gall háborúk (Commentarii de Bello Gallico) címí mívében mélyedt le.

Caesar Kr.e. 52-ben, Alesia ostrománál erődített fallal vette körül a várost, amelybe bevetette magát Vercingetorix, az arvernusok törzsfője seregeivel. Mivel tartott Vercingetorix gall szövetségeseinek a támadásától, a saját seregét egy másik, külső fallal védte. Mindkét falat gerendákból ácsolták, s mint Caesar írja, az első 18 kilométert 3 hét alatt építették meg.

A brit régész szerint ennek alapján 20 hétbe telhetett, míg a Solway-öböltől a Tyne torkolatáig megépítették a cölöpkerítést. "Feltehetően, ez nem volt egy egyszerí feladat, ám a római légiósok kiváló építőmunkások voltak, hiszen ettől függött a biztonságuk, az életük" – magyarázta Geoff Carter. Az archeológus számításai szerint a folyosó kivitelezése teljes hosszában egy évet vehetett igényben, s hat évbe került, míg megépült a fa építményt helyettesítő kőfal.