Konyhakész ötletek

A Kitchen Budapest innovációs labor nem pont úgy néz ki, mint ahogy egy kutatólaboratóriumot elképzelünk. De nem is szokványos ötletek születnek benne.Belépve a Ráday utcánál található helyiségbe, egy pillanatig azt hittem, rossz helyen járok. Számítógépek, kibelezett számítógépek, kábelek, és külső szemlélőnek teljesen beazonosíthatatlan tárgyak borítják az asztalokat. Körülöttük csapatnyi ember tevékenykedik lázasan, látszólag teljes a káosz. Egyik beszélgetőtársam éppen valami fura tárgyat farigcsál. Kérdésemre a legtermészetesebb hangon válaszolja: „Éppen egy babot próbálok kiönteni.” Később megtudom, éppen a KiBu tábor idején érkeztem, ez azért nem hétköznapi állapot. De szeretnék, ha az lenne. A Kitchen sikerének egyik titka éppen az oldott hangulatban keresendő, az itt dolgozók láthatóan szinte gyermeki örömmel vetik bele magukat a munkába. Nem is igazán kötelezettségnek fogják fel, amit csinálnak, hiszen itt mindannyian azzal foglalkozhatnak, ami a legjobban érdekli őket. „Talán úgy tínhet, itt csak jól érzik magukat az emberek, és ez is a célunk. De az eredmények valódiak. Komolyan játékos, vagy éppen játékosan komoly, erről szól a Kitchen” – mondja erről Sipos Melinda programigazgató.

A KiBu kutatóit folyamatosan nyitott pályázat útján választják ki, erre tulajdonképpen bárki jelentkezhet, aki úgy érzi, vannak jó ötletei, és részt tud vállalni ezek megvalósításából is. „Egy idő után úgyis mindenki szereti bepiszkolni a kezét” – mondja Juhász Márton András kutatási vezető. A felvételnél fontos szempont, hogy a gárda minél sokfélébb szaktudású kutatókból álljon. A tudás az elsődleges szempont, a jelentkezést sem korhoz, sem végzettséghez nem kötik, így a cégnek volt már 17 éves munkatársa is. Folyamatosan kerülnek be új emberek, főleg pályázat útján, de az is megesik például, hogy egy kutató egyik barátja sokat „lóg” a laborban, és kiderül: pont az ő tudására van szükség egyik-másik projekthez, így aztán belőle is kutató lesz. A munkatársakkal általában három hónapra kötnek szerződést. Jelenleg körülbelül 30 ember vesz részt a Kitchen munkájában. A laborból távozók sem hagyják el a céget véglegesen, legtöbbjük vissza-visszajár, és kisebb-nagyobb mértékben később is részt vesz a különböző projektekben.

Jelenleg a szerződéses kutatóknak hetente 20 órát kell a laborban dolgozniuk, munkájukhoz biztosítanak egy laptopot, és mindent, ami a projektjeik megvalósításához kell, de ezt a rendszert éppen cikkünk születése idején alakítják át. De nem is az anyagi juttatások az igazán fontosak, hanem a környezet, a többi ember. Itt együtt ötletel és alkot mérnök, designer, építész, programozó vagy éppen biológus. A különböző szakterületek képviselői nemcsak közösen gondolkodnak, de tanítják is egymást. Ezt elősegítendő, különböző workshopokat, szemináriumokat, prezentációkat is tartanak változatos témakörökben, így a Kitchen Budapest végül is egyfajta iskolaként is felfogható. Bár a Kitchennél számtalan projekt fut párhuzamosan, nem minden ötlet jut el a megvalósításig. Ahhoz, hogy egy jó gondolatból projekt lehessen, legalább 2-3 kutatónak vállalkoznia kell, hogy részt vesz a prototípus létrehozásában. „Az a célunk, hogy valamilyen kézzelfogható, kipróbálható, bemutatható változat készüljön, ez pedig sokórányi következetes munka eredménye” – magyarázza Sipos Melinda. Változatos módokon születnek meg az új találmányok, innovációk. Van, hogy csak úgy kipattannak az egyik kutató fejéből, de leginkább kötetlen beszélgetések közben villannak be az ötletek, vagy éppen valamilyen teljesen más irányú projekt melléktermékeként jönnek létre.

Ha valakit arra kérnek, hogy elképzeljen egy kutatólaboratóriumot, valószíníleg maszkos, köpenyes embereket lát maga előtt, akik valamilyen, átlagos földi halandó számára érthetetlen ügyön munkálkodnak. Bár a Kitchen Budapest közel sem ilyen, itt is komoly, innovatív munka folyik. Fő kutatási területük a városi tér, a mobilkommunikáció és az internet. Leginkább a meglévő eszközök határait, új felhasználási módjait keresik, illetve megpróbálják megtalálni, milyen módon lehet összekapcsolni ezeket valamilyen szokatlan módon. Tehát például nem az a fő kérdés, miként lehetne gyorsabbá tenni a vezeték nélküli adatátvitelt, hanem hogy milyen új lehetőségeket biztosít az, ha az emberek nagy részének a zsebében ott van egy kütyü, amely vezeték nélkül kapcsolódhat a többi hasonló eszközhöz vagy éppen a világhálóhoz. „Ha kijön valamilyen új technológia, mi azonnal rávetjük magunkat. Megnézzük, mit tud, szétszereljük, újra összerakjuk, összekapcsoljuk más dolgokkal. &Iacutegy csináltunk például egy tökéletesen míködő modellhelikopterből egy nem míködő repülőt, de általában jól sülnek el ezek a kísérletezések, rengeteg új ötlet születik ilyenkor” – meséli András.

A cél az, hogy olyan tárgyakat, alkalmazásokat hozzanak létre, amelyek nemcsak a hozzáértőknek, hanem egy teljesen átlagos felhasználónak is egyszeríen, intuitív módon kezelhetőek, és a mindennapjaik részévé válhatnak. Fontos szempont az is, hogy legyen valamilyen közösségi, kulturális vonatkozásuk is, és ne kössék az embereket egy számítógép monitorja elé. Innováció alatt a Kitchennél nem egyszeríen technológiai fejlődést értenek, náluk ez mindig valamilyen kulturális értékteremtést is jelent. Ez a kutatási irányvonal természetesen nem véletlen. A KiBut a Magyar Telekom támogatásával hozták létre, jelenleg is a távközlési cég biztosítja a míködés anyagi feltételeit. Napi szinten ugyan „felülről” nem szólnak bele a kutatók munkájába, de előfordul, hogy felkérik őket valamilyen projekt megvalósítására. A Kitchen alapvetően nonprofit alapon míködik, munkájuknak nem célja és feltétele a nyereség termelése. Ettől függetlenül egyre több projekt jut túl a prototípus fázison, hogy megvásárolható, vagy éppen ingyenesen letölthető termékként folytassa pályafutását. Amennyiben egy projekt anyagi hasznot hoz, a cég és a kutatók a szerződésben meghatározott arányban részesednek a befolyó összegekből.

A KiBu hírnevét eddig talán a Prezi (www.prezi.com) elnevezésí on-line prezentációkészítő szoftver öregbítette a leginkább. Ez Halácsy Péter és Somlai-Fischer Szabolcs ötletéből született meg, még a Kitchen létrejötte előtt. Viszont már a kutatólaborban fejlesztették olyan szintre, hogy egy önálló céget létrehozva a piacra léphessenek vele. A Prezi nagy sikert aratott, világszerte felfigyeltek a kezdeményezésre, és egy svéd cég komoly összeget fektetett a vállalkozásba, ezzel lehetőség nyílt a további fejlesztésre, illetve újabb ötletek megvalósítására. Jelenleg is számtalan projekten dolgoznak egyszerre. Ezeket itt felsorolni is hosszú lenne, vannak köztük tisztán mívészeti alkotások, installációk, játékok, de készül például gyógyászati célú alkalmazás is. Hosszabb távra is terveznek, Juhász Márton András például úgy véli, a jövőben alapvetően megváltozik majd a számítógépekkel való kommunikáció, szerinte ugyanis a hagyományos billentyízetek, egerek, monitorok lassan el fognak tínni, és sokkal természetesebb, egyszeríbb módszerek veszik át a helyüket.

Nagy lehetőséget látnak az úgynevezett kiterjesztett valóságban (augmented reality) is. Ez azt jelenti, hogy valós környezetünket különféle virtuális elemekkel egészítjük ki. A Kitchen kutatói például egy finnországi alternatív találkozóra olyan alkalmazással készülnek, ami hangszereket „varázsol” egy szórakozóhelyen iszogató társaság kezébe italaik helyett. Bár a valóságban természetesen továbbra is poharakat tartanak a kezükben, a monitoron megjelenő képen már éppen egy szaxofont vagy furulyát emelnek a szájukhoz. Ez persze önmagában inkább csak egy jó játék, de a kiterjesztett valóság felhasználásával a jövőben olyan alkalmazások jelenhetnek meg, melyek vásárlás közben minden információt megjelenítenek a polcon sorakozó termékekről, vagy mondjuk egy utca képére képesek rávetíteni, mit láthattunk volna ugyanott 5, 10 vagy éppen 100 évvel azelőtt. Az utóbbi pár évtizedben a számítástechnika gyökeresen megváltoztatta életünket, de a technológia fejlődése nemhogy lassulna, inkább exponenciális ütemben gyorsul. Reméljük, hogy többek között a Kitchen Budapestnek köszönhetően nem egyre inkább elveszettnek fogjuk magunkat érezni a szép új világban, hanem valóban a könnyen kezelhető, emberközpontú alkalmazásoké és eszközöké lesz a jövő.

  • Smoke víz
    Valóban hatásosak a cigisdobozokon olvasható elrettentő feliratok? A dohányosok többsége ügyet sem vet rájuk. Talán jobban célt érne valamilyen kevésbé direkt, finomabb módszer? Ezt a kérdést tették fel maguknak a témával foglalkozó kutatók. &Iacutegy született meg a köhögő tárgyak ötlete. Az első prototípus alkatrészei egy szétszerelt füstjelzőből származtak. A kísérletek után most egy termékcsalád kifejlesztésén dolgoznak, amiben lenne köhögő tapéta az irodákba, köhögő növény a lakásokba és köhögő hamutál a kávézókba. Nyilván ezek a tárgyak sem fogják tömegesen leszoktatni a dohányosokat, de talán néhányuknak felhívják a figyelmét szokásuk káros voltára.

  • Beszélő növény
    Bizonyára olvasóinkkal is – legalábbis a férfiakkal biztosan – előfordult, hogy a gondjaikra bízott növények legjobb akaratuk mellett is rút halállal pusztultak el. Ha sikerül is észben tartani, hogy locsolni kell őket, több növény esetén már arra is figyelni kéne, melyik mennyi vizet, fényt, meleget szeret. Mennyivel egyszeríbb lenne a dolgunk, ha a virágok maguk közölnék, mire van szükségük! Ebben a projektben pontosan ezt valósították meg a kutatók. A rendszer lelke egy USB-portra csatlakoztatható eszköz, amire egy adatbázisból letölthetőek a megfelelő növény paraméterei, majd félig a virágföldbe dugva szenzoraival érzékeli a környezet tulajdonságait, és audio- vagy vizuális jelekkel közli a gazdával, ha valamilyen változtatásra van szükség.

  • Morajlás
    Az installáció a 2009-es Spark Fesztiválra készült. Húsz blokknyomtatóból és egy vezérlőegységből áll. A folyamatosan legördülő és a padlót elárasztó papírtekercseken egy adott régióból származó Twitter- és Facebook-felhasználók bejegyzései, rövid üzenetei jelennek meg.

  • Mllamp
    Ez a projekt kísérlet volt arra, hogyan lehet élettelen, de némi mesterséges intelligenciával felruházott tárgyakkal érzelmeket kifejezni. Egy sima asztali lámpa csuklópontjaiba szervomotorokat szereltek, így bármilyen irányba képes önállóan mozogni. Botkormány segítségével is vezérelhető, de fény- vagy mozgásérzékelővel is felszerelhető, így képes reagálni például emberek mozgására. Két ilyen lámpa egymással szembeállítva „beszélgetni” vagy „táncolni” kezd, legalábbis a nézők hajlamosak antropomorfizálni ezeket a tárgyakat, és különböző érzelmeket társítani egyes mozgásokhoz.
  • Nighmo
    Az érdekes formájú gumidarab tulajdonképpen egy éjszakai lámpa. Mivel a sötétséghez szokott szem számára egy villanykörte fényereje olyan sokkolóan erős, mint nappali világításnál egy felvillanó vaku, a Nighmo csak derengést bocsát ki. Kapcsoló után sem kell tapogatózni, mivel a szerkezet infravörös kamerája segítségével „észreveszi”, ha a közelébe megyünk, és bekapcsol. A Nighmóval többet nem kell félig megvakulva, vagy a teljes sötétségben tapogatózva botorkálnunk, ha éjszaka el akarunk jutni a fürdőszobába. A termék első, kézzel készített, megvásárolható szériája már elfogyott, jelenleg a gyártás előkészítése zajlik.

  • Hímes
    A magyar népi motívumokkal díszített Hímes valójában egy pendrive, abból is egy igen apró darab. De használható fülbevalóként, kulcstartóként, vagy akár mobiltelefondíszként is. A 2008-as 100% Design Tokyo kiállításra készült. A japán szem számára egzotikusnak ható mintájú kütyü nagy sikert aratott, az összes legyártott darab elkelt. Felbuzdulva a sikeren, a Kitchennél azt tervezik, hogy készítenek a díszítéshez igazodó képernyővédőket, animációkat, egyszerí számítógépes játékokat, majd ezekkel feltöltve piacra dobják a Hímest, ami akár a szuvenírboltok slágerterméke is lehet nemsokára.

  • Bycall
    Szerencsére hazánkban is egyre többen ülnek kerékpárra. De ezzel sajnos az autósok és a biciklisek közti összetízések is gyakoribbak, nem ritkák a balesetek sem. Az egyik fő probléma, hogy a kerékpárost nagyon nehéz az autóból észrevenni. A biciklicsengő is inkább a gyalogosoknak szól, egy zárt kocsiban nem hallani. A Bycall tulajdonképpen egy elektronikus csengő. Mivel a kormány mögött ülők nagy része folyamatosan hallgat rádiót, az eszköz kilenc FM-csatornán sugározza a jelét, ami lehet csöngés, de saját felvétel is. Jelenleg a prototípusokat tesztelik, de már további alkalmazási területek is felmerültek, mint például veszélyes gyalogátkelők, iskolák, játszóterek környéke, ahol ezzel a módszerrel fel lehetne hívni az autósok figyelmét, és talán el lehet kerülni a baleseteket.

  • Landprint
    Egy tucatnyi kézimixer és egy kiszuperált fínyíró, meg persze némi elektronika alkotja azt a prototípust, amely képes szöveget vagy ábrát nyírni a fíbe. Csak a megszokott módon kell tologatni fel-alá, de a végén kirajzolódik az előre beprogramozott minta. Egyelőre a tesztelés zajlik, de egy kész termék valószíníleg nemcsak az otthon kertészkedők, hanem például reklámcégek érdeklődésére is számot tarthat.