Potyautas szúnyogok fenyegetik a Galápagos-szigeteket

Fertőzött szúnyogok veszélyeztetik a Galápagos-szigetek egyedülálló vadvilágát; a rovarok főként az egyre növekvő számú hajókkal és repülőkkel kerülnek ide.A szakértők attól tartanak, hogy az ötsávos darázsszúnyog (Culex quinquefasciatus) elszaporodása ugyanolyan romboló hatással lehet a Galapágos-szigeteken, mint a Hawaii-szigeteken volt a 19. század végén, amikor a szúnyogok által behurcolt fertőzések rengeteg őslakos madarat pusztítottak ki. Az 1980-as évek közepén figyeltek fel igazán először a szúnyogokra a Galápagos-szigeteken, azóta nem jelentett komolyabb problémát jelenlétük.

Brit és ecuadori tudósok kimutatták, hogy ezek a rovarok valójában repülőgépekkel, illetve hajókkal kerülnek be a szigetvilágba. Genetikai vizsgálatok azt is igazolták, hogy miután új lakhelyükre érkeznek, szaporodnak is. "Évről évre több hajó és repülőgép érkezik a Galápagos-szigetekre, ezzel nő a kockázata, hogy fertőzések alakulnak ki" – nyilatkozta Simon Goodman a Leeds-i Egyetem kutatója. "Az, hogy egyelőre még nem találkoztunk semmilyen komoly betegséggel, valószíníleg csak a szerencsének köszönhető" – tette hozzá.

Ez a szúnyog többek között maláriát, baromfihimlőt és a nyugat-nílusi lázat is hordozza. Bálnavadászhajókon vizeshordókban érkeztek meg annak idején Hawaiira a veszélyes vérszívók, amelyek miatt számos őshonos madárfaj halt ki a szigeteken. Goodman és kollégái attól tartanak, hogy hasonló mértékí pusztulás fordulhat elő a Galápagos-szigeteken is a szigetek és a szárazföld közötti növekvő forgalom miatt.

Évente átlagosan 14 százalékkal növekszik a turizmus, amely a szigetek fő bevétele.  Az ecuadori kormány nemrégiben kiadott rendelete szerint a szigetekre érkező repülőgépeken rovarirtószerrel kell permetezni. A kutatók viszont úgy vélik, a rendelet lehetséges következményeit és hatását nem ellenőrizték, valamint a szabályok nem vonatkoznak áruszállító hajókra.

A patkányok, vaddisznók, legyek és idegen növényfajok után a szúnyogok a legújabb behatolók a sorban, melyek elfoglalták a dél-amerikai partoktól 970 kilométerre, az Egyenlítő felé elterülő csendes-óceáni-szigeteket. Charles Darwin brit természettudós a 19. században dolgozta ki híres evolúciós elméletét, miután tanulmányozta a szigetek változatos és egyedi élővilágát.