A pteroszauruszok egészen sajátságos szárnyakkal rendelkeztek

Egy majdnem teljes épségben fennmaradt pteroszaurusz, a Jeholopterus ninchengensis maradványai kerültek elő Kínában. A megőrződött lágyszövetek vizsgálata során derítették ki brazil tudósok, hogy a szárnyas gyík testét szőrzet borította, szárnyainak pedig egész sajátságos szerkezete volt.Alexander Kellner, a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeum paleontológusa munkatársaival a leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legutóbbi számában számolt be – olvasható a Discovery News hírei között (http://discovery.com).

A vizsgált felnőtt egyed 130-140 millió évvel ezelőtt élt – a késő jura, vagy a korai kréta időszakban. Maradványainak vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy a pteroszauruszok melegvéríek voltak, rovarokkal táplálkoztak, s a fákon éltek.

A Jeholopterus ninchengensis kiterjesztett szárnyszélessége elérte az 1 métert. A szárnyas gyík összetett szárnymembránrendszer segítségével emelkedett a levegőbe. E membránok a gyíkok teste és a rendkívüli módon meghosszabbodott "ujjaik" mindegyike között feszültek. A membránok három rétegből álltak, az őket alkotó strukturális szálak minden rétegben más és más irányban haladtak, valóságos hálót alkotva.

"&Uacutegy véljük, hogy ez a pteroszaurusz a levegőbe emelkedve képes volt +állítani+ a szárnymembránokat, ezzel is növelve a repülési kapacitást" – magyarázta Alexander Kellner, aki szerint a szálak biztosították a szárnyak szilárdságát.
A tanulmány leírja a Jeholopterus ninchengensis testét és részben a szárnymembránokat borító "szőrzetet", amely szerkezetét tekintve lényegesen különbözik az emlősök szőrzetétől.

"A Jeholopterus ninchengensis teljes mértékben különbözik bármilyen ma élő szervezettől" – hangsúlyozta Alexander Kellner. A pteroszaurusz hosszú karmai arra engednek következtetni, hogy ügyesen kapaszkodott, ezért valószíníleg a fákon élhetett.

A világ egyik vezető pteroszaurusz-szakértőjének számító Fabio Dalla Vecchia olasz paleontológus szerint a legmeglepőbb felfedezés, amelyet a Jeholopterus ninchengensisszel kapcsolatban tettek, hogy szárnymembránja három rétegből áll, s benne a szálak hálós szerkezetet formálnak.

"Ilyesmit nem tapasztaltunk más szárnyas gyíkok esetében. Ez viszont azt jelenti, hogy nem az összes pteroszaurusz rendelkezett azonos szárnyszerkezettel" – hangsúlyozta Fabio Dalla Vecchia.