A Földhöz hasonló bolygók fedezhetők fel a Kepler-írtávcső segítségével

Egy már ismert óriásbolygó légkörét detektálta az amerikai írkutatási hivatal (NASA) által márciusban felbocsátott Kepler-míhold, ami azt jelzi, hogy az írtávcső képes Föld-típusú égitestek felkutatására, már amennyire léteznek ilyenek – jelentették be a NASA csillagászai, akik a HAT-P-7b jelí planétáról a Science csütörtöki számában számoltak be.Mint Szabó Róbert csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa, akit az írteleszkóphoz kapcsolódó munkacsoportok egyikének vezetésével bízták meg, elmondta az MTI-nek, hogy a szóban forgó, HAT-P-7b jelí bolygót – amelynek légkörét most sikerült detektálni – a magyar fejlesztésí HATNet hálózattal fedezték fel még 2008-ban.

A Jupiternél valamivel nagyobb tömegí égitest 1000 fényévre található Naprendszerünktől, 2,2 nap alatt kerüli meg központi csillagát, ez a Nap-Föld távolság 1/26-od részét jelenti. Ezen jellemzői alapján a planéta a "forró Jupiterek" családjába tartozik, felületén a hőfok a 2000 Celsius fokot is meghaladja. "A hálózat kifejlesztése Bakos Gáspár csillagász, fizikus nevéhez fíződik, aki jelenleg az Egyesült &Aacutellamokban dolgozik. A HATNet kis távcsövek hálózatából áll, amelyek a világ több helyén párhuzamosan míködnek, felhasználva, hogy a Föld egyes pontjain más és más időpontban van éjszaka.

A hálózat távcsövei gyakorlatilag folyamatosan tudnak mérni egy-egy területet, ahol a csillagok fényét megfigyelve, néhány esetben úgynevezett kis tranzitot – bolygófedést – lehet felfedezni. A távoli napok körül keringő bolygókról van szó, amelyek szerencsés esetben eltakarják a messzi csillag korongjának egy nagyon kis részét. Ez egy kis fényességcsökkenést okoz, ebből lehet következtetni a távoli bolygók létezésére" – magyarázta Szabó Róbert.
Ismertetése szerint a magyar fejlesztésí távcsőrendszerrel már 13 exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót sikerült felfedezni.

Ezek közül az egyik a HAT-P-7b jelí bolygó, amely két másikkal pontosan a Kepler-írtávcső látómezejébe esik."A magyar míszer segítségével felfedezett bolygó révén kalibrálták a Kepler-írtávcsövet. Sikerült azt megállapítani, hogy a várakozásoknak megfelelően a Kepler képes lesz Föld-méretí bolygókat találni. Nagyon pontos megfigyeléseket, fényességmérést lehet a Keplerrel végezni az írben, ahol nem zavar a légkör hatása, amely elmossa a finom részleteket, illetve lehetetlenné teszi a pontos fényességmérést. Ezt kiküszöbölendő küldték Nap körüli pályára a Kepler-írtávcsövet, amely képes regisztrálni a nagyon pici elhalványodásokat" – emelte ki a csillagász.

Mint kifejtette, az első exobolygót 1995-ben fedezték fel, manapság már 350-et ismernek. Eddig a Jupiterhez hasonló, a Földnél jóval nagyobb gázóriásokat sikerült felfedezni nagyon egzotikus helyeken, igen közel a központi csillagjukhoz, vagyis az élet szempontjából nem jöhetnek szóba. A HATNet által felfedezett, s most részletesen vizsgált bolygó is egy nagyon "forró Jupiter".

"Most jutott el oda a tudomány, hogy már a Földhöz hasonló, kisebb méretí bolygókat is kezdik felfedezni. Olyan bolygókat lenne célszerí keresni, amelyek távolabb vannak a napjuktól, egy év körüli keringési periódussal rendelkeznek, hogy folyékony víz is lehessen a felszínükön" – mutatott rá Szabó Róbert.

A későbbiekben még részletesebb vizsgálatokkal ténylegesen vizsgálható lesz ezeknek a nagyon távoli bolygóknak a légköri összetétele, van-e esetleg valamilyen bioszféra, adott-e egyáltalán az élet lehetősége valamely távoli bolygó felszínén. "Most abban a fázisban vagyunk, hogy ezeket a Föld-típusú bolygókat szeretnénk megtalálni. Az is kérdés, hogy mennyi van belőlük, mennyire gyakoriak. A Kepler-írtávcsőnek pontosan az a célkitízése, hogy valamilyen statisztikát is mondjon: százezer csillagot figyel meg és kiderítheti, hogy egy-kettő, vagy esetleg több ezer van belőlük" – magyarázta a csillagász.

Mint rámutatott, a legreményteljesebb jelöltek esetében a most még fejlesztés alatt álló írtávcsövekkel spektroszkópiai módon (optikai színképelemzéssel) a légkört is lehet majd vizsgálni.  "Esetlegesen a Földhöz hasonló, lakott bolygót is lehet találni. Eddig semmilyen lakott bolygót még nem sikerült felfedezni, de ez a motiváló erő, a cél, amely ezeket a kutatásokat inspirálja" – hangsúlyozta Szabó Róbert.