Hatékonyan pislogunk

Az agy gondoskodik arról, hogy amikor pislogunk, semmi lényegesről ne maradjunk le. Ezt a tokiói egyetem kutatói kísérlettel is alátámasztották.

Nakano Tamami és kollégái filmnézés közben figyelték meg, ki hányszor pislogott. Az emberek átlag feletti gyakorisággal pislogtak egyszerre, méghozzá akkor, amikor nem történt sok minden a vásznon.

Ily módon nyilvánvalóan a minimumra csökken annak a veszélye, hogy a szem becsukásával lényeges információkról maradjunk le – írták a kutatók a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B címí szaklapban.

Az ember pár másodpercenként pislog, ami általában fél másodpercet vesz igénybe. &Iacutegy minden egyes percből mintegy hat másodpercről – tehát a tíz százalékáról – lemaradunk. Ezen felül az agy már a pislogás megkezdése előtt megszakítja az információk felvételét, hogy a rövid sötétség ne érjen el a tudatunkig, tehát úgy érezzük, mintha folyamatosan látnánk.

A kísérlet tizennégy résztvevőjének egy Mr. Bean-vígjátékot, illetve táj- és állatfelvételek sorozatát kellett megnéznie. Kontrollként egy Harry Potter-hangoskönyv részletét is meg kellett hallgatniuk anélkül, hogy bármit néztek volna közben. A kutatók jegyezték, mikor és milyen gyakran pislogtak a résztvevők. A Mr. Bean-film közben az eseményt követve a nézők bizonyos fokig összehangolták pislogásukat.

Az átlagosnál többen pislogtak például jelenetváltáskor, a jelenetek végénél, akkor, amikor Mr. Bean nem volt a képen, illetve a jelenetek ismétlésénél is. Az állatos film és a hangoskönyv nem értek el ilyen hatást – írja a Der Spiegel címí német lap internetes kiadása (www.spiegel.de)

Létezik tehát egy mechanizmus, amely ellenőrzi a pislogás időzítését. Valószíníleg jelek alapján ítéli meg, mikor szükséges a figyelem, és mikor nem. Az olvasásnál hasonló jelenség figyelhető meg: a mondatvégi jeleknél pislogunk legtöbbször.