Élet fél aggyal

Él Németországban egy kislány, akinek hiányzik a fél agya.Erre hároméves korában jöttek rá, amikor szülei a néha fellépő enyhe rángások miatt kórházba vitték. Ezen kívül minden rendben volt vele. Senki se hitte volna, hogy a kislány legfontosabb szervének nincs meg a fele.  Időközben tízéves lett az orvosi csoda. Normál iskolába jár, biciklizik és görkorcsolyázik. Amúgy is csinál mindent, amihez másoknak két agyfélteke szükséges.

Az orvosok számára az a legmeglepőbb, hogy csaknem annyit lát, mintha teljes lenne az agya, noha az a rész, amely egyébként a bal szemből jövő jeleket dolgozza fel, teljesen hiányzik. Alapvetően ugyanis munkamegosztás létezik az agyban: a test bal oldalából származó jeleket a jobboldali félteke dolgozza fel, és fordítva.

A frankfurti Max Planck Agykutatási Intézet munkatársai most tüzetesebben megvizsgálták, hogy miként képes minderre a tízéves kislány egyetlen agyféltekéje. Az Amerikai Tudományos Akadémia szakfolyóiratában arról számolnak be, hogy a gyermek koponyájában meghökkentő átrendeződés ment végbe.

"Ily módon olyan információk jutnak az egyetlen agyféltekébe, amelyek nem is oda valók – magyarázza Wolf Singer, a kutatás vezetője a Süddeutsche Zeitung internetes kiadása (www.sueddeutsche.de) szerint. – Ez szenzációs".

Az, hogy egyáltalán lehetséges ilyen teljes mértékí átszerveződés, még az agykutatókat is meglepte. Azt várták, hogy a kislány csak a világ felét látja. Az eset az agy bámulatos rugalmasságát bizonyítja. Egy szélütés után újra meg lehet tanulni beszélni vagy hallani, de a szürkeállomány ilyen mértékí át iskoláztatására ritkán akad példa.

Ez valószíníleg annak köszönhető, hogy a jobb agyfélteke növekedése még az anyaméhben, Wolf Singer szerint négy héttel a megtermékenyítést követően leállt. "Ilyen korai időpontban még újra tud szerveződni az agy, és súlyos zavarokra is képes reagálni" – mondja.