Az emberi test számokban

› Egy ember körülbelül 100 000 000 000 000 (százbillió) sejtből áll. &Oumlsszehasonlításul: egy elefánt testét körülbelül 6 500 000 000 000 000 (6500 billió) sejt alkotja.› Az emberi test 60 százaléka víz. Ennek eloszlása egyenlőtlen: a zsírszövetekben mindössze 20 százalék, a csontokban 25 százalék, a májban 70 százalék, az izmokban 75 százalék, a vérben 80 százalék és az agyban 85 százalék a víz aránya a szilárd anyagokéhoz képest. A folyékony vérben kevesebb a víz, mint a meglehetősen sûrû agyvelőben. De nemcsak a víz mennyiségén múlik a dolog, hanem a csomagolásán is. A medúzák teste 98–99 százalékban vízből áll, de a medúza mégsem folyik szét a tengerben, hiszen kézbe lehet venni.

› A testünket alkotó elemek közül a legfontosabb az oxigén, a szén, a hidrogén és a nitrogén. A felnőtt ember szervezetében ezekből mintegy 70 kilogramm van. Kalcium és foszfor is jócskán akad – súlyuk összesen majdnem
2 kilogramm –, a test vázának szilárdságáról gondoskodnak. Kálium, kén, nátrium és klór néhány tizedgrammnyi menynyiségben fordul elő. Az emberben csupán 6 gramm vas van, de ennek kivételesen fontos a szerepe a hemoglobin oxigénmegkötő képessége szempontjából.

› A leghosszabb csont a combcsont, ennek hosszúsága rendszerint az ember termetének 27,5 százaléka. A legrövidebb a kengyelcsont, a középfül hallócsontocskáinak egyike, amely a dobhártya rezgéseit továbbítja a belsőfül ovális ablakára. Hosszúsága mindössze 3–4 milliméter, és a hanghullámok nyomását növeli.

› A legkisebb izom – a kengyelizom. Túlságosan erős hangok esetén úgy fordítja el a kengyelt, hogy a hallócsontocskák emelőrendszerének hosszaránya megváltozik, így csökken az ovális ablakra ható nyomóerő.

› Az izmok mennyiségének pontos meghatározása lehetetlen. A szakemberek 400-680 izmot számláltak össze az emberi testben. &Oumlsszehasonlításul: egy szöcskének körülbelül 900, egyes hernyóknak pedig 4000 mozgatóizma is lehet. Egy férfi izmainak összsúlya 40 százalék, a nő izmaié pedig körülbelül 30 százalék a testsúlyhoz viszonyítva.

› Az ember nyugalmi állapotban – fekve – egy nap alatt 400-500 liter oxigént fogyaszt, és percenként 12-20-szor lélegzik. &Oumlsszehasonlításul: a ló légzési gyakorisága percenként 12, a patkányé 60, a kanárié pedig 108. Tavasszal a légzés gyakorisága átlagosan egyharmaddal nagyobb, mint ősszel.

› A felnőtt ember szíve naponta mintegy tízezer liter vért szivattyúz át. Egyetlen szívdobbanással körülbelül 130 milliliter vér kerül a verőérbe. A normális érverés nyugalmi állapotban percenként 60-80, de a nők szíve percenként általában 6-8-cal többet ver, mint a férfiaké. Nehéz fizikai munka idején a percenkénti érverés 200, sőt még több is lehet. &Oumlsszehasonlításul: az elefánt érverése percenként 20, a bikáé 25, a békáé 30, a házinyúlé 200, az egéré pedig 500.

› Az emberi szervezet véredényeinek teljes hosszúsága körülbelül 100 000 kilométer.

› Nyugalmi állapotban a vér a következőképpen oszlik el a szervezetben: az összmennyiség negyede az izmokban, másik negyede a vesékben, 15 százaléka a bélrendszer falainak véredényeiben, 10 százaléka a májban, 8 százaléka az agyvelőben, 4 százaléka a szív koszorúereiben, 13 százaléka a tüdő és a többi szerv véredényeiben.

› Minden vörös vérsejt körülbelül 270 millió hemoglobinmolekulát tartalmaz.

› A vérsejtek állandóan elhalnak, és újak váltják fel őket. A vörös vérsejt élettartama 90–125 nap, a fehér vérsejté néhány órától néhány hónapig terjed. A felnőtt ember szervezetében óránként 1 milliárd vörös vérsejt, 5 milliárd fehér vérsejt és 2 milliárd vérlemezke hal el. Ezeket a csontvelőben és a lépben kifejlődött, új sejtek váltják fel. Huszonnégy óra alatt körülbelül 25 gramm vér pótlódik.

› Az ember idegrendszere mintegy 10 milliárd idegsejtet és körülbelül hétszer ennyi kiszolgáló (támasztó és tápláló) sejtet tartalmaz. Az idegsejteknek csupán egy százaléka végez önálló munkát: átveszi a külső környezetből érkező ingereket és utasításokat ad az izmoknak. A többi 99 százalék csak erősítő és a közvetítő. A legkisebb idegszálak átmérője mindössze 0,5 mikron, a legvastagabbaké pedig 20 mikron.

› Az emberi agy tömege az egész test tömegének 1/46 része, az elefánt agyának tömege pedig testének csupán 1/560 része.

› Az agyba 2 600 000 idegszál vezet be, kifelé pedig 40 000 idegszál viszi az információkat. A kivezető idegszálaknak körülbelül a fele a szemgolyó izmaihoz közvetít parancsokat a szem finom, gyors mozgásainak vezérlésére. A többi ideg az arcjátékot, a nyelést és a belső szervek tevékenységét irányítja. A bevezető idegszálak közül kétmillió látóideg.

› Az agyvelőn percenként 740–750 milliliter vér folyik át.

› Harmincéves koron felül az emberi agyban naponta 30–50 ezer idegsejt pusztul el. Idővel az agyvelő nemcsak a súlyából veszít, hanem az alakját is megváltoztatja – egyre laposabb lesz. A férfi agyvelejének súlya 20–29 éves korban, a nőké pedig 15–19 éves korban a legnagyobb.

› A szem 130-250 tiszta színárnyalatot és 5-10 millió kevert árnyalatot képes megkülönböztetni.    

› Az ember bőrének összfelülete körülbelül két négyzetméter. A bőrfelület kiszámításához rendszerint a következő képletet alkalmazzák a klinikákon: a test felülete=(a test súlya x 4) + 7 a test súlya+ 90.
A testsúlyt kilogrammban kell megadni, az eredmény, a felület nagyságának mértékegysége pedig négyzetméterben adódik.

› A bőrben 250 ezer hidegérző, 30 ezer melegérző receptor, egymillió fájdalomérző idegvégződés, félmillió tapintó receptor és hárommillió izzadságmirigy található szétszórtan.

› Az ember fején átlagosan szőkéknél 140 ezer hajszál van. A barnáknak 102 ezer, a gesztenyebarnáknak 109 ezer, a vöröseknek pedig 88 ezer hajszáluk van.

› A hajszálak naponta 0,35– 0,40 millimétert nőnek. Egy nap alatt hajunk – ha összeadjuk az egyes hajszálak növekedését – körülbelül harminc méterrel lesz hosszabb.

› A nyelven mintegy 9000 ízlelő receptor van. A legmegfelelőbb érzékelési hőmérséklet 24 Celsius-fok.    

A friss ujjlenyomat súlya körülbelül egymilliomod gramm. Vízből, zsírokból, fehérjékből és sókból áll; ezeket a bőr választja ki, és a megérintett felületre tapadnak. §