Egy tukán csőre feltínő jelenség. Régóta találgatják a kutatók, vajon miért áldotta meg a természet ilyen hatalmas tartozékkal ezt a madarat?Az eddigi feltételezések szerint a csőr a másik nem tetszését hivatott
elérni, illetve gyümölcshámozásra vagy védekezésre használhatja az
állat. Most új funkcióját fedték fel kanadai zoológusok: a hítést. A
csőrük felszíne alatt futó hajszálerek segítségével a madarak hőt
tudnak leadni, ezzel pedig szabályozni testhőmérsékletüket – fedte fel
Glenn Tattersall, a kanadai Brock Egyetem kutatója a Science címí
amerikai szaklapban a Die Welt címí német lap internetes kiadása
(www.welt.de) szerint.
A
feltínő csőr tudósgenerációk sorát ejtette ámulatba. Már Darwin is
beszámolt róla, és úgy vélte, hogy a párválasztásban játszik szerepet.
Tattersall és kollégái ezzel szemben úgy vélekedtek, hogy az óriástukán
(Ramphastos toco) csőre révén közvetlen fiziológiás előnyhöz jut, ezért
hőkamerák segítségével vizsgálták meg. Kiderítették, hogy az állatok
gyakran sokkal több hőt adnak le csőrükön keresztül, mint testük összes
többi részén. A csőr percek alatt akár tíz fokkal is lehílhet.
A
madarak átlagosan a hő harminc-hatvan százalékát adták le csőrükön
keresztül, a kifejlett tukánok azonban öt és száz százalék között
képesek változtatni a hőleadás arányát – írták a kutatók. Az
óriástukán csőre testhosszának csaknem egyharmadát teszi ki, a felszíne
alatt futó hajszálerek tehát rendkívül kiterjedtek.
Mivel a
meleg eloszlása a csőrön jellemző mintákat ad a kamerák alkotta
képeken, kiderült, hogy a folyamatban különböző, egymástól függetlenül
irányított érrendszerek vesznek részt. Ezek hidegben akár ellenkező
irányban is képesek míködni, hogy visszatartsák a meleget.
Más
állatok is nagy felületek révén igyekeznek megszabadulni a fölösleges
hőtől, a legismertebb példa erre az afrikai elefánt hatalmas füle. Az
impozáns csőr hőszabályozásban betöltött szerepe azonban nem zárja ki a
többi funkciót – hangsúlyozza Tattersall.
