Innovációs hírek

Takarékos tolóerő
Világválság, emelkedő üzemanyagárak, csődöt jelentő légitársaságok ide vagy oda, a két nagy repülőgépgyártó nem csökkenő intenzitással küzd a megrendelésekért. Az utóbbi időben az Airbus először a 380-as óriásgép kapcsán pozitív, az Air France 330-asának kapcsán viszont negatív előjellel uralta a híradásokat. Most viszont fordulhat a kocka. A párizsi Air Show-n a nagy rivális Boeing hivatalosan is bemutatta a nagyközönségnek új gépe, a 787-es hajtómívét. A Dreamliner fantázianeví repülő fejlesztése során az amerikai cég teljesen másra helyezte a hangsúlyt, mint európai riválisa. A 787-es nem is a hatalmas 380-as Airbus vetélytársának készült, hanem sokkal inkább pont az Atlanti-óceánba zuhant, 330-as típusjelzésí gép kategóriájában kíván gazdaságosabb alternatívát kínálni a légitársaságoknak. A Dreamliner tervezésénél a fő szempont ugyanis nem a nagy méret, hanem az üzemanyag-takarékosság volt. A gép sárkányszerkezetének felét különböző kompozit anyagok alkotják, melyek sokkal könnyebbek, mint a hagyományosan használt acél vagy alumínium. A General Electric GEnx típusjelí, kifejezetten a 787-es számára kifejlesztett hajtómíve is az üzemanyag-takarékosság jegyében készült. Ez az első sugárhajtómí, melyben mind a sírítőlapátokat, mind az első turbinaházat teljesen kompozit anyagokból állították össze. &Iacutegy vetélytársaihoz képest egyharmaddal könnyebb és ugyanennyivel kevesebb alkatrész alkotja.

A gyártó szerint a GEnx 15%-kal kevesebbet fogyaszt, mint a hagyományos hajtómívek, így üzemeltetője évente gépenként 2 millió dollárt takaríthat meg. A koncepció sikerét mutatja, hogy a csúszások és problémák ellenére első repülése előtt már megrendeltek majdnem 900 darabot a Dreamlinerből a légitársaságok. De a fejlesztés ettől nem állhat le. A GE a 787-es körüli hírverést kihasználva bemutatta következő, a NASA-val közös fejlesztésí hajtómíve terveit is. Ez már úgynevezett nyitott rotoros sugárhajtómí lesz. E konstrukció lényege, hogy a propellerek nem a házon belül, hanem nagyságuk és formájuk miatt azon kívül helyezkednek el. A nyitott forgórészes felépítésnél a két sorban elhelyezett, ellentétes forgásirányú és a szokásosnál ívesebb forgólapátok nagyobb tolóerőt képesek elérni kisebb energiafelhasználás mellett. A mérnökök egyelőre szélcsatornákban tesztelik az új hajtómí kicsinyített modelljét, de talán nincs messze az idő, hogy az első példányok valódi repülők szárnyaira szerelve a levegőbe emelkedjenek.

Virtuális bicikliút
Hazánkból nézve úgy tínhet, a világ fejlettebb részén már mindenhol van bicikliút. Ez azonban korántsem igaz, pedig a kerékpárosokat igazán csak az elkülönített sáv védi meg az autósoktól. A legveszélyesebb természetesen sötétben, rosszul kivilágított úton tekerni. A hagyományos biciklilámpák arra jók, hogy az autós észrevegye az előtte haladó kerékpárost. Mivel általában a vázra vannak szerelve, nem mutatják meg, valójában mekkora helyet is foglal el a bicikli és a rajta ülő ember az útból. &Iacutegy könnyen előfordulhat, hogy az autós a legjobb akarat mellett is elsodorja a biciklist, vagy legalábbis túl közel hajt el mellette. Amerikai feltalálók ezen igyekeznek változtatni LightLane nevezetí találmányukkal. Az ötlet lényege, hogy erős fényí LED-ek mellett lézereket is szerelnek a bicikli hátuljára, melyek tulajdonképpen egy különbejáratú kerékpárutat rajzolnak a jármí köré. &Iacutegy az előzni kívánó autósok pontosan láthatják, mekkora távolságot kell tartaniuk, hogy a manőver biztonságos legyen. Egyelőre nem tudjuk, mikor kerülhet gyártásba a találmány, ahogy azt sem, a magyar autósok figyelembe vennék-e a LightLane jelzését.

Napelemek földön s égen
Legyen szó szén-, víz-, vagy akár szélerőmívekről, a megtermelt elektromos áram végső soron a Naptól származik. Az emberiség számára így az lenne a legegyszeríbb, ha közvetlenül a napsugarakból fedezné energiaszükségleteit. Jelenleg azonban a napenergiát szinte kizárólag csak kiegészítőként, kis mennyiségben használjuk. Két nagyszabású projekt is ennek megváltoztatására készül. Húsz német vállalat – köztük a Siemens és a Deutsche Bank – részvételével alakult egy konzorcium, amely 400 milliárd eurót fektetne a Desertec Foundation terveinek megvalósításába. Ez nem kevés pénz, de ha valaki Észak-Afrika szerte hatalmas napelem-telepeket kíván létrehozni, akkor szüksége is van ennyire. A Desertec pedig pontosan erre készül. Elképzelésük szerint minden olyan sivatagos területekkel rendelkező észak-afrikai országba telepítenének napelemeket, ahol kellően stabil a politikai helyzet. A termelt áramot pedig Európába szállítanák. Szakértők szerint a sivatagot annyival több napsugárzás éri, mint a mérsékelt égövi részeket, hogy bőven megtérülne a vezetékek kiépítésének költsége, és a szállítás során képződő veszteségek is. A tervek szerint egy-két éven belül kezdődhet a megvalósítás és 5-10 év múlva érnék el a célként kitízött 100 gigawattos teljesítményt. Ez kontinensünk jelenlegi áramfogyasztásának 15%-át fedezné. Egy kaliforniai vállalat még ennél is merészebb tervvel állt elő. Bár a sivatagokban nagyon magas a napsütéses órák száma, a légköri viszonyok itt is csökkenthetik a megtermelt áram mennyiségét, ráadásul a homok is károsíthatja a berendezéseket. A legjobb hely napelemek telepítésére így nem a Föld felszíne, hanem az ír. Egy bolygó körüli pályára állított telep gyakorlatilag folyamatosan képes lenne hasznosítani a Nap energiáját.

Ez nagyon úgy hangzik, mintha egy science fiction író elméjéből pattant volna ki, de a Solaren Corporation vezetői szerint a terv már a következő évtizedben megvalósulhat. Mi több, Kalifornia állam legnagyobb energiaszolgáltatója, a Pacific Gas & Electric Corporation (PG&E) szerződést is kötött a céggel a jövőben előállítandó áram átvételéről. A Solaren vezérigazgatója, Gary Spirnak szerint „a hagyományos szén- és atomerőmívek csak túlbonyolított vízforralók.” A cég tervei szerint az írbe telepített napelemek az első évben 850, később 1700 gigawatt áramot termelnének. Mindez úgy míködne, hogy a kollektorok begyíjtenék a napsugárzást, az ebből származó energiát aztán mikrohullámú sugárzássá konvertálnák, és ebben a formában juttatnák el a földi fogadóállomásokra. Itt elektromos árammá alakítanák a sugarakat, ami a hagyományos úton kerülne el a fogyasztókhoz. A technológia előnye, hogy a mikrohullámú sugárzást nagyjából 90%-os hatékonysággal lehet elektromos árammá alakítani. A hagyományos erőmívekben a felhasznált energiának csak körülbelül 33%-a alakul árammá, ráadásul szállítás közben is kevesebb veszik el ebben a formában. Bár a vállalat egyelőre nem mutatott be pontos terveket, alkalmazottjainak nagy része komoly tapasztalattal rendelkezik az írtechnológia területén. Spirnak maga is az amerikai légierő írprogramjában dolgozott, majd a Boeing Satellite Systems alkalmazásában állt. &Iacutegy feltehető, hogy a cég tényleg képes lehet megvalósítani, hogy Kalifornia lakói a közeljövőben az írből sugárzott áramot használjanak. Kérdés, mit szólnak majd ehhez annak az államnak a polgárai, melynek kormányzója már most is maga a Terminátor…