Ellenáll a korróziónak. Savakban nem oldódik. A királyvíz: a sósav és a salétromsav keveréke oldja. A tiszta arany jól formálható, alakítható. Ezüsttel ötvözve keményebbé válik. Jól vezeti a hőt és az áramot. Olvadáspontja 1064 °C.Igen jól nyújtható, lágy fém. Egy gramm aranyat 2000 méter hosszú huzallá lehet nyújtani, az aranyfüstnek nevezett finom aranyhártya vastagsága pedig a milliméter tízezred része. Egy 1906-ban megjelent ásványtankönyv szerint „egyetlen körmöci aranypénz mennyiségével egy huszárt lovastól be lehetne aranyozni”.
Fénye és színe:
1. Az aranyatomok magtöltése szokatlanul nagy, ami az elektronokat nagy sebességre gyorsítja fel. Az elektronok tömege megnő és pályáik összehúzódnak – emiatt az atomok a látható tartományban is elnyelnek fényt és az elem arany színben jelenik meg. 2. Az arany viszonylag tiszta állapotban a felszínen is megtalálható, jellegzetes fénye és színe miatt könynyen észrevehető. Kelemen Attila okfejtése szerint: az aranyélmény elsősorban vizuális, elsődlegesen fény és szín, bár ez nem csak a kémiai arany tulajdonsága. Mert ami vegyileg arany, színe és fénye nélkül nem arany — a görögök elektronnak nevezték, és külön fémnek tekintették azt a zöldes arany-ezüst ötvözetet is, amelyben az ezüst az egy ötödnél magasabb arányban volt jelen. De arany lehet, ami vegyileg nem arany. (1675-ben, alkímiai eljárással előállított osztrák dukátokat színaranynak tartották, annak ellenére, hogy többnyire ezüstöt és rezet tartalmaztak. Andreas Cassius 1685-ben felfedezte, hogy ha a királyvízben feloldott aranydarabhoz egy kis vizet, majd egy kis ónt adnak, bíbor színí anyag – aranybíbor – keletkezik. A XVIII. század elején Christopher Pichbeck rézből és cinkből az aranyhoz nagyon hasonló ötvözetet állított elő. Kezdetben csak tubákosszelencék és óratokok készültek belőle, aztán a kémia racionalitása felett győzedelmeskedett a kép racionalitása, és megkezdődhetett az ékszergyártás is.
Sírísége
(19,6 g/cm3) Kezdetben pont erre alapozták az elválasztását, vagyis arra, hogy az aranyszemcsék a felkevert vízben gyorsabban ülepednek le. A rómaiak az összezúzott köveket tüskés bokrokon mosták át, hogy az aranyszemcsék fennakadjanak. Később a mechanikus módszereket kémiai eljárások váltották fel. A higany amalgámozhatja az összezúzott kőben található aranyat, az amalgámból pedig a higany desztillálással eltávolítható, s megmarad az arany. Brazil bányákban ma is dívik a módszer, a mérgező higanygőz ellenére. Akad növény, mint az indiai mustár, amely magába gyíjti a talajból az aranyat, ha a földet ammónium-tiocianáttal permetezik be.
Bányászata
Az arany története a spanyolországi barlangok leletanyagai alapján legalább 40 ezer éve, vagyis a homo sapiens sapiens megjelenésével kezdődött. A megmunkálása immár 6 ezer éve tart. Az azóta kitermelt körülbelül 125 ezer tonna arany kilencven százalékát 1848 után bányászták. Az utóbbi 20 évben az Egyesült Államokban tizenkétszeresére emelkedett a kitermelése.
Jelenléte
Az arany a természetben rendszerint színállapotban található. Kötött állapotban ércei ismertek. Az aranytartalmú kőzetek szétmállása folytán kiszabaduló aranypor, esetleg rög a folyók homokjába kerül és a nagy síríségénél fogva leülepszik. Sok helyen innen mossák ki. A legjelentősebb aranytelek Dél-Afrikában, Oroszországban és Ausztráliában vannak. Hazánkban Recsk környékén volt és létezik kisebb arany-előfordulás. A Dél-Afrikai Unióból, Johannesburg telep adja jelenleg a világ aranytermelésének közel egyharmadát. A tengervízben ugyancsak kimutatható. Kitermelésére még nincs gazdaságos míszaki megoldás. A bányaarany kitermelése már akkor kifizetődik, ha a kőzet tonnánként 5 gramm aranyat tartalmaz.
Mosása
Természetesen csak azoknak a folyóknak a hordaléka aranytartalmú, amelyek vízgyíjtőterületén elsődleges aranyércesedések vannak. Ha a folyó hosszú szállítás után rakja le aranyát, azok szemcsésre töredeznek, ha viszont a folyó rövid szállítás után rakja le aranyát a meder mélyedéseinek torlataiba, nagyobb rögök vagy hömpölyök is keletkeznek. Az amerikai, az alaszkai és a szibériai folyók torlataiból több kilogrammos, sőt mázsás hömpölyök is előkerültek már. Az aranyászok a folyó iszapját filccel borított ferde mosópadra merték, a filc bolyhaiba a nehezebb anyagrészecskék, így az arany is fennakadt. Az aranyszemcsés filcet időről időre kimosták, a szírleményt higannyal keverték, amalgámozták…majd a higanyt kigőzölve eltávolították… A Duna Mosonmagyaróvár és Győr közötti szakaszán, ha szerencsés helyen állítja fel a mosó a deszkáit, kemény munkával napi 1-2 g aranyra (kb. napi 5000 forintra) tehet szert.
Fizetőeszköz
Az arany kultusza sokáig összeegyeztethetetlennek tínt fizetőeszközként való használatával. Az egyiptomiak, akik szakrálisan halmozták, sőt külön importálták az aranyat, pénzként sohasem használták. Miként kissé távolabb, a kínaiak sem. Arany ékszereket csak a fáraó és családja viselhetett, az aranymíves míhelye pedig a trónpalotában volt. Az arany ókori mesterei, az etruszkok is csak későn, görög és hellén hatásra kezdték pénzként alkalmazni. A gyakorlatias görögök számára e fémnek alapvetően kereskedelmi szerepe lett, aligha meglepő, hogy a görögök találták fel az aranypénzt. Az aranymíveseik míhelyei sem elkülönítve, hanem ellenkezőleg, közszemlére téve, a görögöknél az agorán, majd a rómaiaknál a fórumon helyezkedtek el. Az arany demokratizálódása valójában hanyatlásának kezdetét jelentette…
Nota bene: Cupidón kívül senki sem használt aranyból készült fegyvert – egyrészt mert nem alkalmas fegyvernek, másrészt, mert körüllengi egyfajta szakrális tiltás. Az arany védereje annál szembetínőbb: se szeri, se száma az aranypajzsoknak. Lásd Achilleusz vagy Dávid. De a királyi aranysisakokról se feledkezzünk meg.
Éke
Az arany nyaklánc eleve nem lehet tiszta – hiszen a 24 karátos arany túl puha az ékszerekhez. Az ötvösök rendszerint 14 és 18 karátos arannyal dolgoznak. Ezekben 14/24, illetve 18/24 tömegrész arany van. Angliában minimum kilenc, az Egyesült Államokban 10, Franciaországban 18 karátos arany ékszert szabad csak árulni. Az aranyötvözetek savpróbával tesztelhetők. A 9–10 karátnál kevesebb aranyat tartalmazó fémek a salétromsav hatására gyorsan megzöldülnek. Királyvízzel vizsgálhatók a 18 karátosnál értéktelenebb ötvözetek: a savcseppel érintkező fém azonnal halványsárgára változik, mert a színes ötvöző anyagok kioldódnak. A vizsgálatot próbakővel is végzik: a kemény fekete kővel egy kevés fémet dörzsölnek le a kő felületére és a tesztet itt végzik el, az ékszert pedig ismét hibátlanra csiszolják. A 14 vagy 18 karátos arany legfeljebb csak annak a bőrét színezi, aki királyvizet izzad…
Hazai lelőhelyek
Az arany elsődlegesen az úgynevezett utómagmás folyamatok termékeként, azok ásványtársulásaiban teléraranyként jelenik meg. A történelmi és a mai Magyarország területén az ókor óta ismeretesek aranylelőhelyek. Az első írásos adat Hérodotosztól származik, aki a Maros mentén élt agatiriszekről említi, hogy „Erdély területén” aranyat bányásznak. Írásos emlékek szerint Pannónia földjén – a mai Mosonmagyaróvár és Győr közötti Duna szakaszon – rabszolgákkal évente mintegy 800 kilogramm fövenyaranyat mostak. A középkorban Selmecbányán bányásztak aranyat. Zsigmond és Mátyás király korában a kitermelt arany mennyisége elérte az évi 2500 kilogrammot. Ennek jelentősége megítélhető abból a becslésből, amely szerint az ókortól Amerika felfedezéséig összesen 13 millió kilogramm arany került forgalomba. A felvidéki, a szatmári és az erdélyi nemesfémbányászat a XIX. század végén megközelítette az évi 2000–3000 kg aranytermelést. Körülbelül ezt az évi termelési lehetőséget vesztette el az ország a trianoni békediktátummal. A két világháború között az ország egyetlen nemesfémbányája a recski ércbánya volt. A bánya évi 30–40 kg aranyat és 800–1000 kg ezüstöt szolgáltatott. Napjainkban Recsken kívül a Velencei-hegységbéli Nadap község határa, Nagybörzsöny határa, a gyöngyösoroszi és a parádsasvári, parádfürdői környék számít aranylelőhelynek.
