Hulladékból harckocsi

Az M1 prototípusa 1980-ban gördült le a gyártósorról. A világ bármely más harckocsijánál nagyobb védelmet nyújt. Eddig még soha, egyetlen M1-est sem tudott kilőni egy másik tank. Nem csoda, hogy tizenöt éve nem is gyártják. Csak felújítják. Teljesen.A hadszínterek legfélelmetesebb gépezete. &Aacutellig felfegyverzett, 60 tonnás behemót, szigorúan titkos, szinte áthatolhatatlan páncélba öltöztetve. Ez az Abrams M1 harckocsi. Az ellenség megérzi a közeledtét, még mielőtt meghallaná. Ha egyszer befogta a célt, többé nem ereszti. Olyan alapossággal tervezték, olyan pusztító a tûzereje, és olyan gyors, hogy valósággal forradalmasította a szárazföldi hadviselést.

Az M1 szigorúan titkos összetételû páncélzata olyan tömör, hogy még sohasem ütötte át ellenséges harckocsi lövedéke. Ezerötszáz lóerős hajtómûve akár 70 kilométer per órás sebességre is képes. Hat méter hosszú lövege a hangsebesség ötszörösével tüzel és akár három kilométeres távolságból is megsemmisíti a célt. Hőképérzékelő rendszere olyan érzékeny, hogy egy homokdomb mögött rejtőző ellenséges harci jármû hőkibocsátását is jelzi. &Aacutem az M1 legbámulatosabb jellemzője mégis csak az, hogy egy romhalmazból is újjáépíthető. Négy hónap, 3000 munkás, soktonnás felszerelés és két roppant szerelősor kell hozzá. A fémhulladék-jelölt viszont tíz hónap alatt harcra kész, korszerû fegyverrendszerré alakul. Az USA hadserege 1993 óta ugyanis nem gyárt új M1 est. Ehelyett a harckocsikat időről időre újjáépítik, és persze fejlesztik is. A bonyolult mûveletsort két hatalmas, alabamai és ohiói üzemben végzik. Az elsőben a harckocsit szétszerelik és megjavítják az alkatrészeket. A másodikban, 1000 kilométerrel arrébb ismét összerakják. És jobb lesz, mint újkorában.

Az M1 valójában két egybeépített gép. Felül van a 25 tonnás torony. 360 fokban forgatható, a négyfős személyzet három tagjának ad helyet és itt található az M1 valamennyi fegyvere is, köztük a 120 milliméteres főlöveg. Lent, a 35 tonnás törzsben ül a vezető, mellette az 1500 lóerős, gázturbinás motor, az 1900 liter üzemanyagot tartalmazó hat tartály, alatta a két 2200 kilogrammos, 15 méteres lánctalp.A motor valóságos erőmûvet képez. A világ egyetlen tankja, amelyet egy, a sugárhajtású repülőgépekben is megtalálható gázturbina mûködtet. A hagyományos harckocsik kivétel nélkül dízelmotort használnak, ami kevesebbet fogyaszt, de nem biztosítja azt a gyorsulást és sebességet, ami az M1-re jellemző. A harckocsi motorja a levegő, a nyomás és a hő segítségével hoz létre roppant hajtóerőt.

A korszerû fémötvözetből készült forgólapátok százai rengeteg levegőt szívnak be a motorba, ahol összesûrítik, és az üzemanyaggal együtt rendkívüli hőmérsékletre hevítik. Az erőmû csak úgy zabálja az üzemanyagot, egy literrel fél kilométert sem tesz meg. Viszont rendkívül alkalmazkodó. Mûködik kerozinnal, dízellel, ólmozatlan benzinnel és szinte bármilyen éghető és porlasztható folyadékkal. Akár parfümmel is. Hogy a moszkvai kölnikről ne is beszéljünk… De bármilyen kifinomult is az M1 hajtómûve, egy parányi ellenséggel nem tud megbirkózni. S ez a homok. Márpedig az olyan hadszíntereken, mint Irak, mindenütt ott van a homok. A motorba beszívott homok kegyetlenül elbánik a turbina fémlapátjaival. A sérült lapát pedig tönkreteheti a motort. A drága alkatrészeket mégse dobhatják ki: a lapátokat s a motort fáradságos munkával felújítják. Az ember azt gondolná, hogy egyszerûbb volna új motort venni. Csakhogy az eredeti szállító 1992 óta nem gyárt M1-es motorokat. A csere helyett mindent fel kell újítani. Békeidőben az Alabama állambéli anistoni gyár hetente 14 motort újít fel. Háború idején hetente 29-et. A felújítást és a szükséges alkatrészek előkeresését kilenc robot segíti – naponta csaknem 1500 alkatrészt mozgatva meg.

A horpadt, rozsdás, piszkos, olajos – felújításra váró – tanktestet eközben forgató hangárba helyezik… Olyan ez, mint egy autómosó, csakhogy a gép víz helyett apró acélgolyók millióit szórja ki. A harckocsiváz percenként három fordulatot tesz, miközben rozsdamentes acélsörétek millióit lövik ki rá. Három óra múlva az eredmény: csillogó acél. Az M1 elképesztő átváltozásának első szakasza itt ér véget… Körülbelül négy hónap alatt szétszedték, sok száz alkatrészét megjavították, kicserélték.

Az üres törzs, a torony és a sok száz felújított alkatrész közel ezer kilométeres utat tesz meg, míg a végén Ohio államba, Limába érkezik – vasúton.  Itt kezdődik az összeszerelés. A folyamat hat hónapot vesz igénybe. Mivel az eredeti tanktestek többsége 1980-ban készült, az új fegyverek, célzó és távközlési rendszerek nem illenek beléjük. Itt jut szerephez a limai gyár. Szabad helyet kell teremteniük a korszerû alkatrészek és mûszerek számára.

Mivel az ezer kilométeres utazás során a tanktestek ki voltak szolgáltatva az elemeknek, ezért rozsdásan érkeznek. Gyors kezelésben részesítik valamennyit. Ez nem olyan intenzív, mint az annistoni, ám az acél mégis újként csillog, mire a folyamat befejeződik. A tankokat ezután alapozóval vonják be. És nekilátnak az összeszerelésnek. Az átalakítást és összeszerelést a törzs-zsel kezdik. A limai gyár gépsora két labdarúgópálya hosszú, 16 állomással. Mindegyik szakosodott valamire, mondjuk huzalozásra, hidraulikára, fegyverzetre… Minden tank egy napot tölt az egyes állomásokon. Az utolsó napokban kerül a helyére a motor és lánctalp.
És ránézésre kész…

Az M1 frissen felújított motort, egyedi páncélt, és két helyreállított lánctalpat kapott. &Aacutem ha a folyamat itt megállna, a jármû nem volna több egy sikkes buldózernél. Ahhoz, hogy harckocsivá váljon, a toronyra, egy 25 tonnás idegközpontra van szüksége. Régen elmúltak azok az idők, amikor a tank csupán kezdetleges berendezésekkel megtömött fémdoboz volt. A mai M1-est a digitális csatamezőkre készítik fel. Számítógép vezérli a torony valamennyi ténykedését.
Van benne digitális parancsnoki pult, hőképalkotó rendszer az éjszakai mûveletekhez, és szélsebességmérő a lövedékek röppályájának meghatározásához. A korszerû alkatrészek beépítéséhez a torony külön szerelősoron megy végig. Ez 165 méter hosszú. Kilenc állomással. Az itt beépített elemek közül talán az utolsó a legfontosabb. A löveg.Az M1-et a bevezetése első öt évében, a hidegháború vége felé, 105 milliméteres löveggel látták el.

De mert a szovjet T64A-t forradalmian új páncélzattal látták el, amely meghaladta az Abrams 105 milliméteres lövegének erejét, az USA hadserege emelte a tétet és egy sima furatú, több mint 3 kilométer lőtávolságú, 120 milliméteres löveget rendszeresített. A nagy erejû új ágyút először 1991-ben vetették be, az öbölháborúban. Előfordult, hogy egyetlen lövés átütötte az egyik ellenséges tankot… majd egy másikat is eltalált. Mindkettőt kilőtte. Az M1 négyfős személyzetének három tagja, az irányzó, a töltő és a parancsnok ül a toronyban, a fenevad gyomrában. A hely szûkös, ugyanis a torony minden zugát teletömték a világ legkorszerûbb haditechnikájával. A fegyverek és az irányzékok egy irányba néznek. Ez nem magától értetődő, hogy így legyen, egy finom mûveletre van hozzá szükség, amit belövésnek neveznek. A belövés egy egész napot vesz igénybe, és nagy szakértelmet kíván. Lényegében az összes irányzékot összehangolják az összes fegyverrel. A harcoló alakulatoknál naponta elvégzik a behangolást, hogy a löveg halálosan pontos maradjon. A torony és a törzs összeszerelése után a harckocsit egy ipari oldószerrel mossák le, majd kap egy festékréteget, amelyet úgy fejlesztettek ki, hogy a vegyi fegyvereknek is ellenálljon.

És tényleg kész.
Jár… és állig fel van fegyverezve.De mielőtt elhagyhatná a központot, át kell mennie a vizsgapályán. Csúszás nélkül meg kell másznia a 60 százalékos emelkedőt, …teljes sebességről pontosan meg kell állnia a megadott helyen… és akkor is tartania kell a célt, ha a törzse körben forog. Még egy végső próba vár rá. Az éleslövészet. A délnyugat-texasi Fort Blissben. Ha itt is helytáll, bevetésre kész…Abrams M1 több mint 25 éves. Még mindig a hadsereg egyik legjobb fegyvere.Az Egyesült &Aacutellamok hadserege még harmincöt évig kívánja az M1-est hadrendben tartani. Néhány harckocsi addigra nyugdíjaskorú lesz. Erre nem volt még példa a páncélosok történetében. §

  • A titkos páncélzat
    Az M1 külső burkolata alatt található különleges páncél kerámia és nehézfém, nevezetesen szegényített urán rétegeiből áll. A kerámia eloszlatja és lecsökkenti a rakétahajtású töltetek becsapódási energiáját. Az ólomnál sokkal sûrûbb szegényített urán pedig a puszta tömegével akadályozza meg az áttörést. A különleges – minden elemében azért nem ismert – páncélzat nem csak szemből, a csatatéren, de a városi, utcai harcokban is hatékony védelmet nyújt. Egy hátsó páncéllemez a motort védi a rakétagránátoktól. Az oldalsó reaktív páncéllemezek pedig robbanással hárítják el az ellenséges lövedéket, mielőtt még kárt okozhatna.