Egy amerikai, szabadságjogokért küzdő szervezet keresetet nyújtott be egy pennsylvaniai iskolakörzet ellen, amely felvette tananyagába a „kreatív design” ellentmondásos elméletét. A „kreatív design” azon a meggyőződésen alapuló filozófia, mely szerint a természetben lejátszódó folyamatok nem véletlenszeríek, nem is mutációk eredményei, hanem egy felettünk álló, mindent tudó és mindenütt jelenlévő intelligencia specifikus terve alapján frappánsan kivitelezett alkotás. Röviden: Isten míve.És itt a bökkenő: melyik istené?
A dilemma eldöntéséhez segítségként íme a különböző civilizációk múltját és jelenét meghatározó teremtéstörténetek rövid gyíjteménye.
Skandináv mitológia: az Istenek kalapácsa
A mítosz szerint a Föld születése előtt csak Ginnungagap, a nagy, örvénylő üresség létezett, benne Muspellsheim, az izzó föld, és Niflheim, a jég borította vidék. Amikor Niflheim jege és Muspellsheim tüze találkozott, a párából világra jött a hatalmas Ymir, tőle származik minden óriás. Később az olvadó jégből megszületett Audhumla, a tehén, aki táplálta az óriásokat. Az óriás tehén, hogy éhét csillapítsa, sós jégtömböket nyalogatott, melyek nyelve nyomán emberi alakot öltöttek, így kelt életre Bur. Fia feleségül vette Ymir egyik lányát, ők nemzették a három istent: Odint, Vilit és Vét. A fiúk felcseperedvén az óriások ellen fordultak, meggyilkolták Ymirt, kinek húsából lett a Föld, csontjaiból keletkeztek a hegyek, hajából a fák, véréből a folyók, tengerek és tavak. Végül Ymir koponyájából az istenek megteremtették az égboltot.
Az iráni mitológia: a zarathusztrai vallás
A világot Ahura Mazda teremtette, ő a legfőbb isten, a jó erőket képviseli. A hatalmas hegy, Alburz, 800 éven át emelkedett, amíg el nem érte az eget, s amikor találkoztak, esni kezdett az eső, így alakult ki a Vourukasha-tenger és két nagy folyó. Az első állat, a fehér bika volt, aki a Veh Rod folyó partján élt. Angra Mainyu, a Gonosz, azonban elpusztította, de magjai a Holdhoz kerültek, ahol megtisztultak, belőlük lettek az állatok és a növények. A folyó másik partján élt az első ember, akit Gayomardnak hívtak. Gayomard fénylett, mint a Nap. Angra Mainyu őt is megölte, magját a Nap megtisztította, s később egy növény hajtott ki belőle. Ebből lett a két első halandó: Mashya és Mashyanag. Angra Mainyu mesterkedéseivel elérte, hogy őt imádják. Nagy sokára a párnak ikreik születtek, de megették őket. Hosszú idő múltán újra ikreik születtek, a mítosz szerint tőlük származnak az emberek.
Mezopotámia: babilóniai kozmogónia
Kezdetben Apszu, minden dolgok teremtőatyja, és Tiamat, az ősanya, egy testet alkotva éltek. Nevük vizet jelent, a világ ebből az „ősvízből” keletkezett. Házasságukból számos isten született, köztük is a legkülönb Anu, kinek legkiválóbb fia Éa felülmúlta minden rokonát. Az ifjak hangoskodásukkal, tiszteletlenségükkel zavarták Apszu és Tiamat nyugalmát. Apszu elkeserdettségében úgy döntött, megöli őket, de Éa varázskört vont teremtője köré, megbénította, kasztrálta s végül megölte. Éának felesége, Damkina istennő fiút szült, a tökéletes Mardukot. Tiamat félt, hogy férje sorsára jut, ezért szörnyeket teremtett, és háborút indított az istenek ellen. A harcban Marduk egy gonosz szelet leküldve torkán, harcképtelenné tette Tiamat ősanyát, és végül egy szívébe lőtt nyíllal oltotta ki annak életét. Kettészelte a testet, és megalkotta belőle a földet és az eget. Később megteremtette az embert is, hogy legyen valaki, aki elvégzi az istenek által megtagadott rabszolgamunkát.
Az ókori egyiptom: a napszem mítosza
Az ókori egyiptomiaknak számos világeredet-mítoszuk létezett, de mindegyik Nunnal, az örvénylő, sötét ősvíz formájában létező istennel kezdődött. Alkotórészeiből keletkezett a mindenség, és ő teremtette meg a napistent, aki egy kőoszlop csúcsáról körültekintve rájött, hogy egyedül van. Létrehozta ezért Sut, a lég istenét és Tefnutot, a nedvesség istennőjét. Az ő feladatuk volt rendet teremteni a káoszban. Su és Tefnut nemzette Gebet, a földet, és Nutot, a mennyboltot. Eleinte egymásba fonódtak, de aztán apjuk a magasba emelte Nutot, s kárpótlásul csillagokkal díszítette a hasát. A világ rendje fokozatosan alakult, Su és Tefnut azonban elvesztek a sötétben. Atum (a napistent napszaktól függően Hepernek, Rének vagy Atumnak nevezték) ekkor kivette mindent látó szemét, és a keresésükre indította. Amikor Su és Tefnut, a szemnek köszönhetően, visszatértek, a napisten elsírta magát. Földre hulló könnyeiből születtek az emberek.
Aztékok: bizarr s harcos történetek
Kezdetben csak víz volt, két főisten teremtette meg a földet a Földistennő széttépett testéből. Hogy a Földistennőt kiengeszteljék, hajából megteremtették a fákat, virágokat, füveket, szeméből, szájából a vizeket, vállából a hegyeket. Néha véráldozatot kellett bemutatni, hogy haragja enyhüljön, különben a föld nem hoz termést. A riasztó külsejí – nyakában emberi szívekből és kezekből fízött nyakláncot, testén kígyószoknyát viselő – azték földanyát, Coatlicue-t, egy obszidián kés termékenyítette meg. Életet adott Coyolxauhqui istennőnek és legalább négyszáz más istennek. Egy nap tollas labda hullott le az égből, Coatlicue az övébe helyezte, és ettől újból megtermékenyült. Coyolxauhquit és fivéreit megdöbbentette a szokatlan terhesség, meggyalázva érezték magukat, hiszen az apát nem ismerték.Elkeseredésükben anyjuk ellen fordultak. A Coatlicue testében fejlődő gyermek felnőtt, felfegyverzett harcosként jött a világra, s megmentette anyját. Ő volt Huitzilopochtli, a háború és a nap istene. Egy tízkígyó segítségével legyőzte Coyolxauhquit, levágta a fejét és feldobta az égbe, belőle lett a Hold.
Kína: Pan-Ku, az élet kezdete
Kezdetben volt a tojás alakú káosz, melyben Jin és Jang ellentétes erői munkáltak. A tojásban elsőként Pan-Ku született meg, itt élt 18 000 esztendeig. A tojás durvább elemei (jang) lefelé vándorolva kialakították a földet, tisztább, felemelkedő elemeiből (jin) pedig az ég jött létre. Az ég naponta emelkedett, a föld naponta vastagodott, 18 000 év alatt fejlődött ki. Amikor Pan-Ku befejezte munkáját, meghalt. Szeméből keletkezett a Nap és a Hold, zsírjából a folyók és a tengerek, hajából és szőréből a növények. Hangjából lett a mennydörgés, pillantásából a villám, utolsó leheletéből támadt a szél. Egyesek szerint a testén ugráló bolhákból, mások szerint teste férgeiből lettek az emberek. Egy másik legenda alapján a magányos Nuwa istennőnek köszönhető az emberiség megszületése, aki magányát enyhítendő embereket gyúrt a Sárga-folyó iszapjából. Bár az emberekben örömét lelte, túl hosszú időbe telt megalkotni őket. Fogta hát, és szétszórta az iszapot a földön. Minden egyes darabkából egy új ember alakult ki.
Japán: a szigetek keletkezése
A japánok úgy tartják, isteneik maguktól születtek. Az isteni pár, Izanagi és Izanami kapták feladatul, hogy megszilárdítsák és megtermékenyítsék a földet. A Menny Lebegő Hídján – szivárványon – állva kutattak föld után. Csillogó drágakőből készített lándzsájukat a káoszba hajítva találták meg a tengert. A kiemelt lándzsáról egy visszahulló csepp megszilárdult, így keletkezett Onokoro-Jima, a Megdermedt Sziget. Földet érve a pár házasságot kötött. Izanami életet adott a vizeknek, a szigeteknek és a növényeknek. A Nyolc Sziget országának megteremtése után életet adtak a Nap istennőjének, Amateraszunak. Utána született Cuki-Jomi, a Hold istene. Rajtuk kívül még számos gyermekük volt, de a Tíz, Kagu Cusi születésekor Izanami megsérült és meghalt, elégett. Izanagi fájdalmában követte hitvesét Jomi alvilági birodalmába. Amikor azonban meglátta, hogy felesége valaha gyönyörí testéből bomladozó tetem lett, megrémült. Izanami haragjától feltüzelve a sötétség katonái üldözőbe vették. Izanaginak végül sikerült kimenekülnie a világosságra, egy óriási sziklával eltorlaszolta a pokol bejáratát, elválasztva egymástól az életet és a halált.
India: Visnu ébredése
A legkorábbi védikus szöveg, a Rigvéda egy ezerfejí, gigantikus lényről, Purusháról beszél. A Földet körülölelő őslényt az istenek feláldozták, testéből jöttek létre a különféle állatok, a Föld alkotóelemei, illetve Agni a tízisten, Vayu a szélisten és Indra a viharisten. Szájából, karjából, lábszárából és lábfejéből alakult ki a négy indiai kaszt is: a papság, a harcosok, a köznép és a szolgák. A történetileg később előtérbe kerülő Brahma, Visnu és Shiva (a Teremtő, a Megtartó és a Pusztító) isten hármasa a Lét egységét, oszthatatlanságát és sajátos természetét (létrehozás – fenntartás – pusztító megújulás) szimbolizálja. A hagyomány úgy tartja, hogy a Világéjszaka tengerén pihent Ananta, a Végtelenség Kígyója, testén aludt Visnu, a mindenség teremtője. Visnu ébredésével kezdődött el a teremtés. Az örök ősanyagból származnak az elemek és Brahma, aki a világóceán felszínén lebegő lótuszvirág szirmai között ül. A hinduk hite szerint a világ ciklikusan fejlődik, és szakadatlanul ismétlődik. Brahma rendezi el a világot, majd a végidőben újra csak a homogén ősanyag létezik, és a világfolyamat elölről kezdődik. Mindez egyetlen Brahma-nap, a mi fogalmaink szerint több mint négymilliárd év alatt zajlik le, a világkorszakok egymásra következése azonban végtelen.
Görögök: titánok és átkok
A kezdeti káoszból jöttek létre az első istenségek, köztük Gaia, a földanya, aki önmagából hívta életre Uranuszt, az eget. Kettőjük szerelméből egy sereg meghökkentő külsejí istenség és szörnyszerí lény született: a százkezí, ötvenfejí Hekatonkheirek, az egyszemí Küklopszok, illetve a Titánok. Atyjuk az alvilág sötét mélyébe, a Tartaroszba taszította – a Titánok kivételével – gyermekeit. A felbőszült Gaia bosszúra bíztatta fiait, de csak
a legifjabb, Kronosz merte vállalni a tettet. Amikor Uranusz újból megkörnyékezte Gaiát, Kronosz előugrott rejtekéből, és az anyjától kapott sarlóval lenyeste apja nemi szervét. A földre fröccsenő vérből az átok, a büntetés és a bosszú istennői, az Erinnüszek, a tenger habjaiba hulló cseppekből pedig – e változat szerint – a szerelem istennője, Aphrodité kelt életre. Az istenek következő generációját Kronosz Rheával nemzette. Kronosz, atyja átkának beteljesedésétől félve, mely szerint őt is saját fia győzi le, utódait rögtön megszületésük után lenyelte. Ezt a sanyarú sorsot csak a legkisebb fiú, Zeusz kerülte el, aki végül kiszabadította testvéreit, és atyja legyőzése után megszerezte a legnagyobb hatalmat, az istenek és emberek atyjává vált.
Zsidó, keresztény, iszlám vallás alapja: Genezis
A zsidók szent könyve, a Tóra, és a keresztény Biblia első könyve két teremtéstörténetet foglal magába, melyeket a mai zsidó, keresztény és iszlám társadalom a világ keletkezésének hiteles magyarázataként tart számon. Az első történet szerint „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” Isten hat nap alatt megteremtette az eget, a földet, a növényeket, a Napot és a Holdat, az állatokat és az embert. Végül megáldotta összes teremtményét, szaporodást, sokasodást kívánva nekik. A hetedik napra Isten bevégezte munkáját, elégedetten szemlélte teremtményeit. A másik történetben Isten a föld porából teremti meg az első embert, Ádámot, akit az Édenben egy kertben helyez el. A kertben Isten sokféle fát nevel, melyekről Ádám bátran leszakíthatja a gyümölcsöket, csak egytől tiltja el: a jó és gonosz tudásának fájától. Isten azonban látta, hogy az embernek nem jó egyedül, ezért mindenféle állatot teremtett Ádámnak, melyeket ő nevezhetett el. Ádám mégis magányos volt. Ekkor Isten – a Biblia szerint – Ádám egyik oldalbordájából megalkotta Évát, az első asszonyt. Az Édenkertben a kígyó rávette Évát, hogy egyen a tiltott fa gyümölcséből. Éva Ádámot is megkínálta, erre Isten haragjában, amiért nem hallgattak rá, halandóvá tette, megátkozta és kiízte őket a Paradicsomból. §
- Ellenpont…
Günther von Hagens húsz éve dolgozta ki az emberi test plasztifikálással való preparálását a heidelbergi egyetemen, és egyre bővülő – borzalmas, de sokakat vonzó – gyíjteményét a kötetlen formában való tanítás eszközének szánja. A plasztifikálás abból áll, hogy az emberi szervet vagy az egész testet acetonfürdőben megszabadítja nedveitől és zsírszöveteitől. Előbb mínusz 25 fokon kiszárítja, majd szobahőmérsékletí acetonfürdőben zsírtalanítja. A testet ezután polimeroldatba meríti, az elpárolgó aceton helyébe benyomul a rugalmas átlátszó míanyag, amely kitölti és végleges formát ad neki: a szilikonnal feltöltött testrészek hajlékonyak, az epoxi gyantákkal feltöltöttek merevek lesznek.
- Evolúció helyett devolúció?
Nincs is olyan messze tőlünk a XIX. század – legalábbis a (neo)konzervatív Egyesült Államokban újult erővel kitört vitát szemlélve, amely az élővilág darwini fejlődéstörténete és az isteni teremtés szószólói között dúl. Charles Darwin természetbúvár – aki eredetileg lelkészi pályára készült – egzotikus tájakon végzett ötévi kutatómunka eredményét foglalta össze A fajok eredete címí korszakalkotó mívében. A kéziratot csaknem húsz évig az asztalfiókban őrizte, mert tartott az egyház negatív reagálásától (elvégre maga is istenfélő ember volt). Végül 1859 novemberében mégis kiadták a könyvet, amelynek 1250 példánya egyetlen nap alatt elfogyott. A mí hatalmas vihart kavart, s még megjelenése után hat évtizeddel, a XX. század első negyedének a végén is bírósági kereset tárgya lett a Tennessee állambeli Daytonban. Az úgynevezett majomper végén a bíró elmarasztalta azt a tanárt, aki Darwin törzsfejlődési és kiválasztódási elveit ismertette diákjaival – ennek dacára a tudomány hívei kerekedtek felül: Amerikában is egyre inkább elfogadottá vált az evolúció elmélete. Európában ma már elenyésző kisebbséget alkot az angol tudós tanait kétségbe vonók vagy tagadók tábora – nem így az Egyesült Államokban. A nagy víz túlsó partján főként az utóbbi években erősödött a Darwin előtti nézeteket vallók hangja. Igaz, ma már nem a God’s design (Isten alkotása), hanem az intelligent design (intelligens tervezés) jelszót írják zászlajukra.A vallási fundamentalizmus terjedésének jeleként „elesett" Kansas is: ez a szövetségi állam volt az utolsó, ahol a középiskolák tantervében és oktatási elvei között még nem szerepelt az intelligent design tanítása. Ez utóbbi szószólói azt hirdetik, hogy a természet és a világegyetem túlságosan összetett és bonyolult, semhogy magasabb rendí intelligencia nélkül jöhetett volna létre. Ezért az evolúciós tanok mellett szükség van arra, hogy az ifjúság alternatív magyarázatot is kapjon a világ teremtésére, a földi élet kialakulására. A fundamentalizmus amerikai előretöréséről tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban oktató középiskolai tanárok 30 százalékára nehezedik nyomás a szülők részéről annak érdekében, hogy a tananyagból hagyják el a darwini evolúciót, és a helyére vegyék be az intelligens tervezés oktatását… Így aztán nem meglepő, hogy friss fölmérés szerint az Egyesült Államokban a megkérdezettek fele nem hisz az evolúcióban, a világegyetem és a földi élet materialista szemléletí magyarázatában. Persze ennek a hívei sem tétlenkednek. A Campaign to Defend the Constitution (Alkotmányvédő Kampány) elnevezésí szervezet bejelentette: 200 ezer dollárt áldoz olyan internetes hadjáratra, amellyel vissza akarja verni a vallásos jobboldal által az amerikai demokrácia ellen intézett fenyegetést. Ezek „szektás vallási nézetek, amelyeknek hirdetői az alkotmány alapjait támadják" – jelentette ki a tudományt pártoló kansasi polgárok egyesületének alelnöke. (Panoráma)
