Magyar kutatók integrálnák Európát

A jövő világhálójának fejlesztési módszerei, a kísérleti fejlesztések az informatikusok és mérnökök számára új területet jelentenek. Az internetet leváltó új hálózat kutatása kísérleti tudománnyá vált, ezért egyre több fizikus csatlakozik az informatikai kutatásokhoz. Dr. Vattay Gábor, az ELTE RET Hálózati Informatika Program vezetőjének célja, hogy a külön-külön futó európai kutatások egy rendszerben tömörüljenek. A kezdeményezést Brüsszelben is felkarolták.

Az internet napjainkra több társadalmi és üzleti funkciót nem tud kielégíteni. Ennek strukturális okai vannak – mondja az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája tanszékvezetője. A problémát már régen felismerték, a hetvenes évek elején kidolgozott hálózat több biztonsági kockázatát, funkcionális hiányosságát évekkel ezelőtt felfedezték a szakemberek. Ezeket a gyerekbetegségeket nem lehet a jelenlegi infrastruktúrán kiküszöbölni. Az új világháló kiépítéséhez szükséges hardveres fejlesztések 2005-ben kezdődtek meg az Egyesült &Aacutellamokban. 2007-ben az Európai Unió is elindította saját programjait: a szlovéniai Bledben egy megbízhatóbb, jobban míkö-dő világháló fejlesztéséről döntöttek. Német, spanyol, és finn kutatók saját nemzeti programjaikon dolgoznak, az Európai Unió 63 programot indított, melyben egyetemek és kutatóintézetek által alapított konzorciumok vesznek részt.


Az új internet a mostanihoz hasonló infrastruktúrán fog míködni, azzal a különbséggel, hogy a protokoll (a logi-kai struktúra, mellyel a biteket kezelik) cserélhetővé válik. A különböző megoldások tesztelésére Európában 3 nagyobb és több kisebb, úgynevezett test bed (kísérleti infrastruktúra) épült. A kísérletek magyar résztvevői – az ELTE RET Hálózati Informatika programjának kutatói – utólag csatlakozhattak az Európai Test Bed Konzor-ciumhoz. A konzorciumtól akkor kaptak meghívást, amikor az amerikai kísérleti infrastruktúra kutatói jelen-tésükben egyetlen európai példát említettek meg, melyet programjukba építenének. Ez a ma használt internetre magyar kutatók által 2004-ben épített mérési struktúra volt. Az ELTE eScience RET kutatócsoportja az internet forgalmának mérőinfrastruktúráját építi, és az adatok stan-dardizálását fejleszti. A bled-i uniós felhívás után kezdték el saját programjukat tervezni. Mivel fél-egy éves lema-radással kezdődött a munka, olyan tervezetet készítettek, mellyel kitínhettek a már futó uniós projektek közül. Lyonban, az akkor indított legújabb európai Test Bed bemutatásán ismertették elképzeléseiket: Budapesten olyan infrastruktúrát építenének, melyben egyesítenék minden eddig elindított Test Bed tulajdonságait azzal a céllal, hogy megvizsgálják, összeköthetőek-e az európai kísérleti infrastruktúrák. Utóbbiakat külön-külön finan-szírozzák, mindegyik a saját ütemében halad. Ha a magyar kezdeményezést elfogadnák, jövő év elején indulhatnának a közös kutatások.


Addig is, minden egyes program saját infrastruktúráját építi. A Test Bed-ek méretüktől függően ötven – több száz routerből állnak. A hálózat használatát szoftverekkel emulálják. Azt is szimulálni kell, ahogyan az egyes fel-használók szörfölnek az interneten. A valóságban világszerte 700 000-1 000 000 router míködik (ez a szám csupán a szolgáltatói elosztókat jelenti, az egyéni felhasználók, intézmények saját eszközeinek száma ennek többszöröse). Ha a magyar javaslatot elfogadják, nagyságrendekkel nőne a felhasználók szimulálásával fejlesztett új modell kapacitása. Január 22-én az uniós programok támogatásának javáról döntő Rainer Zimmer-mann, az EU Információs Társadalom és Média Igazgatóság Jövő Hálózatai egység vezetője, valamint Max Lemke, az EU Információs Társadalom és Média Igazgatóság &Uacutej infrastruktúrák és kísérleti berendezések egység helyettes vezetője Budapestre látogattak. A Collegium Budapest épületében megtartott szakmai napon hallgatták meg a budapesti kutatócsoport egységes európai Test Bed-elképzeléseit. Ami biztató, a két nagyhatalmú vezető nem a kutatók meghívására érkezett Budapestre, hanem a magyar ötleteket hallva kérték fel a kutatókat, vázolják fel elkép-zeléseiket a lehetséges integrációról.  A Test Bed-ek összekötése előtt ki kell fejleszteni azt a módszert, amely lehetővé teszi a rendszert igénybe vevő párhuzamos kísérletezéseket. Dr. Vattay Gábor szerint körülbelül két év alatt lehet kifejleszteni azt a megoldást, amellyel sikerül elkerülni, hogy a létrejövő – az amerikai kutatók által használt rendszernél is nagyobb – kísérleti struktúránál csak az annak tesztelésére várakozó kutatók sora legyen nagyobb.§

  • Távcsövek helyett trigerekkel pásztázzák a világhálót
    Az élőlények, az ember, a világír: olyan komplex rendszerek, amelyek nem írhatóak le hárombetís képletekkel. A rájuk állított sokadatos modelleket egy ideje nem csak a természettudományok hasznosíthatják. A hatások, melyek átívelnek az egyes területeken – a komplex rendszerek viselkedésének megértése – új multidiszciplinaritást eredményez – magyarázza dr. Csabai István, az ELTE docense, miért fizikus vezeti az ELTE eScience egyik alapprogramját, a Virtuális Obszervatóriumot, mely az internet míködésének jellemzőit vizsgálja.A Virtuális Obszervatórium program keretében Európa világhálóján 24 míszerből álló, GPS-szel szinkronizált mérőhálózatot építettek ki – a közeljövőben egy uniós pályázat keretében ez a szám a többszörösére nőhet. A hálózat határaira telepített mérési pontok csomagokat küldenek egymásnak. A fogadó míszerek mérik, mennyi csomag veszik el, és a megérkezők milyen késleltetést szenvednek az út közben. A kutatók így látják a forgalmi torzulásokat, késleltetéseket a hálózat egyes ágain anélkül, hogy azokhoz közvetlen hozzáférésük lenne. A módszer ezért hasonlít egy obszervatóriumra, melyen az on-line triggerek segítségével folyamatosan lehet vizsgálni a folyamatokat, a historikus adatokat pedig egy óriási adatbázisban gyíjtik össze. A kutatócsoport tapasztalatai szerint az internet infrastruktúrája az adatforgalom fölé van tervezve, a gyakori adatfelhalmozódás oka leginkább a korrelációs hosszok növekedéséből ered. A nagy dugókat – mint az autópályák esetében – kis lokális kölcsönhatások generálják.

    A vizsgálatok során igyekeznek olyan algoritmusokat készíteni, melyek segítségével előre jelezhetővé, megelőzhetővé válnak ezek az események.A Virtuális Obszervatóriumban saját aktív méréseikből származó adataik mellett gyíjtik az európai kutatók passzív méréseit is (ebben az esetben az európai kutató-gerinchálózaton áthaladó forgalom fluktuációját mérik egy-egy intézetben). Az adatgyíjtés harmadik együttmíködője egy izraeli csoport, mely az internetről letölthető programmal az egyes felhasználók gépeit alkalmazza mérési pontként. A programot letöltők gépei is csomagokat küldenek és fogadnak a világhálón keresztül. Több ezren csatlakoztak a projekthez, azonban ezzel a módszerrel kevésbé pontos adatokat tudnak szerezni. A passzív, aktív, és a nagyskálás mérések adatait is a Virtuális Obszervatóriumban gyíjtik össze. Hogy ezek felhasználóbarát módon kutathatóvá is váljanak, több technikai trükköt is alkalmazni kell: az adatokat formalizálják, és olyan webes adatbázis-technológiát fejlesztenek, mely a szakemberek számára lehetővé teszi, hogy saját adataikat közzétegyék, és kutathassák mások méréseit. Ez a szabad forrású adatbázis, az ELTE kutatóinak reményei szerint, katalizátorként hathat a tudományra.