Társadalmi igények szolgálatában

Eredetileg magfizikával foglalkozott, később véletlen folyamatokat vizsgált. Ilyenek saját kutatási területén, de a biológiában, komplex rendszerekben is gyakran előfordulnak. Dr. Papp Gábor, az ELTE eScience RET igazgatója ezek után kezdett el foglalkozni az energiahálózatokkal. Érdeklődésük dr. Kondor Imrével a rendszerstabilitás felé fordult. Az általuk felállított szcenáriók a rendszerstabilitás javítását, a hálózatok összeomlásának megelőzését célozta. A tudásközpontok részére áprilisban megjelenő újabb pályázatok kiírása előtt készítettünk vele interjút.

IPM: Sok területet bejárt, mi az aktuális kutatási területe?

Dr. Papp Gábor: A tudásközpont megalakulásával több bioinformatikai program is indult. Amikor leültem tárgyalni a kutatókkal, azt láttam, hogy az alapkutatások előrehaladott stádiumában a konkrét termék megvalósítására még legalább egy évtizedet kell várni. Itt azt látjuk, hogy mi lesz húsz év múlva. Én az egyedi gyógyszerek kifej-lesztését kezdtem vizsgálni: hogyan lehet olyan mellékhatások nélküli szereket fejleszteni, melyek csak a kór-okozókat támadják meg. Egy ilyen technológiát fejlesztő kutatócsoport munkájában veszek részt.

 

IPM: Hol találta meg a közös pontot korábbi szakterületeivel?

P. G.: Egy alapproblémáról van szó. A mesteremberek azt mondják, kétszer mérj, egyszer vágj. A problémát az jelenti, hogy a bioinformatikában, melyben ötvenezres adatsorok vannak, a pontos eredmény eléréséhez kétszer-háromszor annyi mérést kell elvégezni, mint ahány mintát futtatunk. A magfizika vizsgálatakor kifejlesztettünk egy módszert, melynek köszönhetően kevesebb méréssel is pontos adatokhoz juthatunk. Ez hasznosítható a bioinformatikában is. A biológia mostanában jutott el abba a fázisba, hogy igényli azokat a módszereket, melye-ket a fizika a XX. században alkalmazott. Ezért egyre több fizikus fordul a biológia felé.

 

IPM: Az így keletkező adatsorok kezelhetőségét is vizsgálják az eScience RET-ben.

P. G.: Ezt számos tudományág igényli. Napjainkban a gépek ontják az adatokat. Emberi erővel ezeket már nem lehet feldolgozni. Olyan algoritmusokat kell fejleszteni, melyek képesek ezekből az adattengerekből a kutatókat érdeklő információkat kiszírni. Ezek nem hagyományos adatbázisok, olyan információkat kell jól kereshetővé tennünk, melyek a hagyományos adatbázisok tartalmától nagymértékben különböznek. Például, hogyan kap-csolódik össze két molekula, hogyan függnek össze bizonyos komponensek.

 

IPM: A szakmai munka mellett komoly feladatokat vállalt az eScience RET-ben is. Mik voltak a kezdeti célkitízéseik?

P. G.: Menedzserigazgatóként a napi feladatszervezéssel kell foglalkoznom. A regionális tudásközpontok megje-lenése előtt általában kis támogatásokból dolgozó egy-hat fős kutatócsoportok dolgoztak. Több szempontból is mentalitásváltásra volt szükség. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, jelentős áttörés csak úgy érhető el egy területen, ha tíz-húsz fős kutatói csoportok kifejezetten egy témára szakosodnak. Nálunk – több okból – egy-egy kutató egyszerre több projektben is részt vesz. Másfelől állandó kapcsolatban kell állni ezekkel a kuta-tókkal, hogy ne térjenek el az alapkutatások kitízött céljaitól.

 

IPM: A hároméves inkubációs időszak után hol keresnek forrásokat a kutatások folytatásához?

P. G.: Folyamatosan tárgyalunk az ipari partnerekkel az igényekről. A magyar pályázatok mellett európai pénzekre is pályázunk, melyeket már nem regionális szempontok szerint ítélnek oda.

 

IPM: Egy tudományegyetem esetében elsősorban az alapkutatások juthatnak az ember eszébe. Vannak már piacon alkalmazható eredmények is?

P. G.: Az alkalmazás egyik módja a szabadalmaztatás. Kezdetben a Pázmány Péter Program ezt kifejezetten preferálta. A hozzánk hasonló intézetekből kikerülő szabadalmak közül körülbelül minden kétszázadik hozhat bevételt. Egy-egy szabadalom és a megvalósult termék között akár tíz év is eltelhet. Sokkal járhatóbb útnak ta-láltuk, ha szolgáltatásokat készítünk. Kifejlesztjük a szükséges alapmodulokat, és ezeket igazítjuk az adott felhasználóhoz. Ehhez nagyon pontosan fel kell térképezni az igényeket, hogy előre tudjuk prognosztizálni, mik lehetnek évekkel később az igények.

 

IPM: Ezek szerint több lábon állnak.

P. G.: A magyar és európai pályázatok mellett már több szolgáltatásunk iránt is érdeklődtek ipari cégek. A gaz-dasági válság minket is rosszul érint, több megrendelést visszamondtak. Ezek helyett közösen pályázunk egy-egy kutatásra.

 

IPM: Maga az eScience RET elérte célját?

P. G.: A pályázat legfőbb célja az volt, hogy az oktatók ne csak szabadidejükben kutassanak, másfelől a kuta-tások célját részben az ipari érdeklődés adja. Vannak olyan egyetemek, amelyek hagyományosan rendelkeznek az ehhez szükséges kapcsolatokkal, nálunk ez új hozzáállást igényelt. Az egyetem nem rugaszkodhat el az élettől, ki kell szolgálni a társadalom igényeit is. Az ELTE-n a RET-ben összeállt az a kritikus tömeg, mellyel ezeket az igényeket ki tudjuk elégíteni.